Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZERB HADERŐK BOSZNIAI HADMŰVELETEI 1993

 

 

 
1993

 

 

 

Posljedna šansa

 
A boszniai szerb erők , VRS 1993.március 18-19-én végrehajtotta  »Posljednja šansa« (bitka na ušću) akcióját Karuša kerületben (Teslić ).
 
A szerb offenzíva célja a  Teslić-Doboj köti területek elfoglalása, megakadályozva ezzel a kapcsolatot az ott állomásozó bosnyák/muszlim ARBiH csapatai közt.
A művelet szerb vezetői a VRS részéről Slavko Lisica a szerb paramilitariáns miliciják részéről  vojvoda Vojislav Šešelj ,aki elnöke volt a  Srpske Radikalne Stranke pártnak.
 
1993. március 18-án az esti órákban Doboj déli zónájában a VRS megkezdi műveleteit ,gyalogsági erőkkel, 10 tankkal, 5. páncélozott harci járművel. Megtámadták a ARBiH 203 gépesített brigádját „Doboj-Bosna ARBiH .Súlyos harcok kezdődtek el  Matuzići, Mravići, Kraševo és Lepenica településeknél.
 
Március 19-én a VRS az általuk korábban foglyul ejtett civil muszlinokat elő pajzsként használta fel mikor megindultak . A civil foglyokat a Doboj közeli Usora folyóhoz küldik ,ahol ponton hidat akartak létesíteni az Ušće motelnél. . Tervük azonban nem vált be.
 
 VRS –nek sikerült megtisztítani a területet és a  Doboj –i Makljenovci stadionnál sikerült felállítani egy ponton hidat a folyón..
 
Az előrenyomuló VRS gépesített-páncélos oszlopát a ARBiH 203. gépesített brigádjának tüzérei nagy veszteségek árán megállították és feltartóztatták . Karuša kerületben folyó harcokban az ARBiH egységeinek sikerült használhatatlanná tenni és megsemmisíteni néhány szerb tankot és páncélozott harci szállító járművet . A VRS a harcokban támogató erőket vont be ,mely során harci repülőgépeket és  Gazela típusú harci helikoptereket is bevetett. Ezeket  a gépek többek közt támadták  Pridjela , Ševarlija településeket ,ahová közel  50 rakétát lőttek ki ARBiH katonai és civil objektumokra. A légitámadás során a helyi civil lakosok és katonák közt pánik hangulat lett úrrá.
 
Karuša kerületben az ARBiH páncélelhárítós egységei több szerb tankot és páncélozott harci járművet is kilőttek, ezeket a szerbek pótolták és helyettük újabb járműveket vetettek be. ARBiH egységei visszaszorította a szerbeket  150 - 200 métere az első vonalaktól. Az ARBiH részéről a  203 .gépesített brigád, operatív csoport  »Operativne grupe Doboj-jug«, Mustafa Cerovac parancsnok vezetésével folytatták a harcot ,majd friss támogató erők is segítségükre érkeztek  204 Brdske brigád és a HVO boszniai horvát erők páncélelhárítós  110. Usora brigádja. ARBiH visszaszorította és elfoglalta azon területeket ,ahol már elérte a szerb védelmi állásokat. A csata  Ušća részért a VRS egyik legsúlyosabb veresége volt a háború első két évében. A ARBiH egységéből mindössze hat katona vesztette éltét a támadásban. A VRS egységeiből kb. 140 katona veszette életét az akcióban , 8 tankjuk és három páncélozott szállító harci járművük megsemmisült .
 
 
 
Lukavac 93
 
 
A Vojska Republika Srpska (VRS) boszniai szerb erők „Lukavac 93” offenzívája Sarajevo teljes körbezárására.
 
A VRS offenzíva fő célja volt, hogy Sarajevo-t „gyűrűbe” zárják , ezzel teljesen elszigeteljék a várost védő bosnyák/muszlim erőket . A VRS erők keletről a Bosna folyó mentén , északról Vogosca - Mrkovici-Faletici-Hresa vonalon , nyugaton Brus- Trebevic hegy ,délen Lukavica- G. Kotorac- Krupa erős félgyűrűt húztak a város köré. Az állásokból folyamatos presszió, tűz alatt tartva a várost védő muszlim erőket. Az ARBiH 1.hadtest erői tekintettel a közép-boszniai horvát-muszlim harcokra a fenti régióba vonta össze , valamint a Sarajevo-i körzetbe. Az Igman és Bjelasnica, Visocica hegységekben meginduló szerb művelet végett az 1.hadtest ARBiH erőket csoportosított a fenti hegységekben lévő zónájába , a 6. Konjic-i ARBiH hadtest egységeivel megtámogatva. Céljuk volt megtartani Trnovo-t és a folyosót Gorazde és Igman közt. A védelmi műveletben az OG Igman ( Operatív Csoport ) parancsnoka Zaim Imamovic vette át az irányítást . A muszlim erők , 1.hadtest (parancsnok: Asim Dzambasovic) /101.brigád, 81.brigád, Focanska zászlóalj, Visegradska brigád , 6.hadtest (parancsnok: Salko Gusic ) ,Zulfikar egység, Muderisa egység …… felkészültek a szerb offenzívára. 
 
A repteret az UN erők ellenőrizték, de egy a reptér alatt húzódó alagúton keresztül a Sarajevo-i muszlim erők kapcsolatban álltak a szerb félgyűrűn kívül lévő Hrasnica-i ,Igman hegységet védő muszlim erőkkel.
 
A VRS a teljes körbevétel érdekében fontos stratégiai célpontnak tartotta az Igman hegy bevételét. Az Igman hegy birtoklásával bezárult volna a szerb gyűrű Sarajevo körül.
 
 1993. júniusában a VRS erők  Stanislav Galic művelet irányító parancsnok vetetésével megkezdték egy nagyszabású támadó hadművelet előkészületeit. Az offenzíva elsődleges célja a Trnovo-i muszlim védelmi erők megsemmisítése, a település elfoglalása. Ezzel leválasztották a Gorazde –i muszlim védelmi erők területi kapcsolódását a  Bjelasnica és Igman hegységben lévő muszlim erőktől. További támadási cél a  Bjelasnica és ez követően az Igman hegyek elfoglalása.
 
A VRS műveleti törzse június 10-től megkezdte az offenzívába résztvevő páncélos –gépesített és gyalogsági katonai erők összevonását. Júliusban pedig megindították a műveletet. 1993.július 9-án a szerb erők elfoglalták Grabek , Rogoj , és Delijas településeket , majd két nap múlva július 11-én Trnovo –t. Július 13-án a Zulfikar muszlim egység támadást intézett Dejcici felé. Július 14-én a VRS erők harckocsikkal és páncélozott transzporter harci járművekkel támadást intézett a muszlim erők ellen Proskok-nál. július 15-én a szerb tüzérség rakéta vetőkkel (VBR) támadást intéz, Golo brdo, Proskok, Siljak területekre. A tüzérségi támadás folytatódik 16-án az Igman és Bjelasnica hegység platója ellen.A VRS erők Mocevica felől támadtak Presjenica és tovább Proskok irányába. A VRS tüzérség támadta Ostojici , Dejcici településeket. A szerb diverzáns erők a tüzérségi támadást követően folyamatosan szivárogtak be a muszlim területekre. A VRS 17-én megtámadta Ljuta térségét. A muszlim erők elhagyták Trnovo környéki (Kijevo, Trnovo, Slavjevici, Govedovici) vonalaikat és új védelmi vonalat alakítottak ki Dujmovici-Dejcici- Umcani vonalon , a Hojta- Proskok magaslatokon , a  Bjelasnica hegység mélységében . A muszlim erők Hojta 1672 m.– Siljak 1689 m. – Proskok 1273 m. stratégiailag fontos magaslatokon létrehozott védelmi állásokból ellenőrizték a Bjelasnica hegység védelmét . A VRS erők támadást intéztek a Trnovo várostól délre lévő Rogoj hágót védő 82. "fočanska brigada” muszlim egység ellen. A szerbek a hágót elfoglalták. Július 18-án a szerb erők támadták Golo brdo, Proskok, Siljak területét. A VRS deszant erői helikopterekkel a Treskavica hegység területére nyomultak ,ahol a Dokinj toranj magaslatot ellenőrzés alatt tartották. A VRS erők gránát támadást intéztek Sabica ,Rakitnica, Brda, Lukavac, Tusila ellen.
 
A muszlim védvonalak nem bizonyultak elég hatékonynak a Dujmovici-Dejcici- Umcani vonalon a szerb támadás ellen. A VRS erői az elkövetkező tíz napban körbezárták Hojta és Proskok –ot. A muszlim erők egységeiket kivonták védelmi állásaikból Igman hegységbe.
 
A VRS ez idő alatt Bojnik-Reljevo-Vogosca vonalról támadást intéztek a Sarajevo-t védő muszlim erők ellen a Zuč hegyháton , valamint helikopter deszant támadást indítottak a Bjelasnica 2067 m. magaslat ellen. A deszant akció sikeresen végződött és a szerbek ezzel ellenőrzés alá vonták a hegység stratégiailag fontos magaslatát. További magaslatokat vontak még ellenőrzés alá ; Javorak 1681 m., Siljak 1689 m.
 
A harcok folytatódtak július végén. Július 23-án ,24-én,25-én harcok folytak Ljuta térségében, Golo brdo-nál, Rakitnica, Sabica területén, Bijela lijeska területén .
 
 A muszlim katonai törzs a szerb offenzíva előretörésének megállítására Konjic, Zenica és Sarajevo városokból megerősítő , úgynevezett manőverező erőket csoportosított át az Igman hegységet védő erők megerősítésére. Megkezdődött az Igman hegység platójának támadása a szerb erők részéről. Ezzel elérhetővé vált Sarajevo „hermetikus” elszigetelése. 
 
A muszlim vezetés tekintettel a helyzetre , és félve attól ,hogy elveszíthetik az Igman hegység feletti kontrolt, Alija Izetbegovic bosnyák/muszlin elnök vezetésével az ENSZ-hez fordult segítségért. 1993.08.03-án az elnök megbeszéléseket folytatott annak érdekében, hogy az ENSZ, Unprofor, NATO gyakoroljon nyomást a szerbekre ,hogy kivonják erőiket az Igman platóról , és a Bjelasnica hegységből. A nemzetközi erők nyomására augusztus 13-án megszületett a tűzszüneti megállapodás az ARBiH és VRS erők közt, melynek értelmében a szerb erőket a nemzetközi békefenntartó erők arra kötelezték, hogy vonják ki erőket az Igman platóról , és a Bjelasnica hegységből, ahol egyfajta demilitarizált zónát (DMZ) „tamponzónát” hoznak létre,nemzetközi erők által ellenőrizve. A VRS erők augusztus 15-től megkezdték az erőik kivonását az Igman platóról , és a Bjelasnica hegységből Trnovo térségébe.
 
A VRS erők azonban részleges vonták ki erőiket ,mivel a Sarajevo-Trnovo-Rogoj hágó birtoklása stratégiai szempontból elengedhetetlen volt. A VRS erők megtartották a Ogoreli kuk magaslatot, platót, és az ott lévő objektumot ,ahol tüzérségi erőket helyeztek el.
 
Az ARBiH gyengén , rosszul felszerelt erőknek sikerült bevenni a Jabuka 1489 m. magaslatot és az ott lévő objektumot. Ezzel ellenőrizték a Ljuta – Sinanovići – Umoljani vonalat , Ljuta ,Rakitnica, Sabići, Lukavac településeket.
 
 
 
 

Una 94

 

 

 
1993.július 11-15. a VRS 2KK hadteste folytatja a Grabez platón műveleteit „Una94” néven , az Una folyó felé Bihac-tól délre.
 

A mappában található képek előnézete HADMŰVELETEK


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.