Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BOSZNIAI HADSZINTEREK-Hercegovina 1.rész (bevezető)

 

HERCEGOVINA
 
Mint az ország nevéből is adódik Bosznia és Hercegovina két nagyobb központi tájegységből áll , Boszniából (Bosna) és Hercegovinából (Hercegovina) . Bosznia természetesen több tájegységre tagolódik ,Nyugat- Bosznia: Cazinska Krajina , Bosanska Krajina. Észak-Bosznia: Poszavina , Kelet-Bosznia: Drina mente (Podrinje) ,Semberija, központi tájegységek :Usora –Tuzla , Közép-Bosznia, Vrhbosna .Bosznia déli régióját alkotja Hercegovina. Boszniától a Dinara- Cincar -Vran – Raduša – Vranica – Bitovnja – Bjelašnica – Treskavica – Zelengora – Maglić hegyvonulat határolja el Hercegovinát. Hercegovina több mint 11419 km² területű, mely egész Bosznia és Hercegovina állam 22,3%. .
 
Hercegovina régiói
 
 
Közép –Hercegovina régió
A Közép –Hercegovina rész központja Mostar járás- Mostar város. A járást az 1991-es demográfiai adatok alapján vegyesen lakták szerb, horvát és muszlim/bosnyák lakosok. A központi régió járásában a háború kirobbanása előtt Mostar városban a többséget a horvát és a muszlim lakosság alkotta , a szerbek kisebb arányban éltek . A 1992. nyár eleji harcok kirobbanásával a szerbek elhagyták a várost és a járást. Ezt követően 1993-as horvát-muszlim háború során történt további változás , amikor is a lakosság azon területekre koncentrálódott , melyet a saját nemzetiségüket képviselő haderők ellenőriztek.
A Közép-Hercegovina régiót a többségében horvátok lakta dél- hercegovinai Neum és Capljina járások, a nyugat-hercegovinai teljes egészében horvátok lakta Citluk, Siroki Brijeg, Posusje járások , az észak-hercegovinai többségében muszlimok lakta Jablanica , Konjic járások, valamint a kelet-hercegovinai szerb többségű Nevesinje, Trebinje , Ljubinje és a vegyesen lakott Stolac járások határolták.
Mostar járás 1991-es demográfiai adati alapján a horvát közösség a járás nyugati részére koncentrálódott (Vrdi, Bogodol ,Raska Gora, Goranci,Vojno, Sovici ,Cím, Polog, Vihovici, Ilici, Miljkovici, Rodoc, Cule, Podgorje, Seliste , Sretnice, Krivodol, Jasenica, Kosor, Slipcica ) valamint beékelődtek az északi és keleti részt alkotó muszlim többségű települések közzé ( Potoci, Kutilivac, Kremenac , D. Jasenjani) . A muszlim közösség a járás északi (G.Dreznica, Strizevo, Donja Dreznica ) valamint a járás keleti (Podgorani, Humilisani, Dobro, G. Gnojnice, D.Gnojnice, Podvelez , Banjdol, Kruzanj, Kokorina), és déli (Dracevice, Blagaj, Vranjevici, Kamena, Gubavica , Pijesci ) területein lévő településeken éltek. A szerbek 1992-ig G. Jesanjani, Ravni, Prigradjani, Zeljusa, Rastani, Vrapcici, Zijemlje, Bacevici, Ortijes, Laksevine, Hodbina, Malo Polje, Zitomislici, településen éltek.
 A háború kirobbanása után a közép-hercegovinai járást az 1992. Cagalj és Lipanjska Zora hadműveletekkel ellenőrzés alá vonó horvát-muszlim erők térnyerése végett a szerb lakosság a szerb többségi kelet-hercegovinai járásokba (Nevesinj, Stolac, Ljubinje ) menekült el. A szerb erők elhagyták a Mostarsko polje- Neretva völgy területét és a várost , egységeikkel a Prenj és Velez –Podvelez-Dubrava  hegységekbe, tájegységekbe húzódtak vissza.
Miután a horvát és muszlim erők hadba léptek egymással 1993. években a közép- hercegovinai járás ketté szakadt. A Nyugati részét a horvátok ellenőrizték ,a keleti részét pedig a muszlimok a 4. hadtest .Lényegi frontvonalat a Neretva folyó képzete egészen a Mostar-tól északra eső folyó parti Vrdi településig . Vrdi településnél a muszlimok áttörtek a folyó jobb partszakaszára ,ahol a Neretva folyó jobb partszakaszán ,a „Neretva 93 „ hadművelet során a ellenőrzés alá vonták a Dreznica völgyet , a Mala Cvrsnica hegyet a Pesti brdo magaslatot- átérve a Jablanica járásba -Grabovica völgyet, Doljanka folyó völgyet és a Cvrsnica hegység észak-keleti régióját egészen Doljani –Slatina településig –Jablanica tóig. Ezzel biztosították Jablanica várost és kitolták a horvát harcvonalakat a Cvrsnica hegység vonulatára a Neretva folyó völgytől, kialakítva a nyugati frontvonalukat .
A muszlimok a keleti frontvonalon Mostar járásban ellenőrzés alá vonták a Prenj hegység észak, észak-keleti , keleti oldalát valamint a Podvelez hegyhátat. Ezen a hegyvidékes nehéz terepadottságokkal rendelkező vonalon a muszlimok a szerb erőkkel álltak szemben. A harcvonal egészen a Podvelez- Hum hegységig húzódott . A Hum hegységtől átérve a Stolac járás északi csücskébe már a déli harcvonalak húzódtak a horvát és muszlim erők közt. A déli front ezt követően a Hum-tól északra fordulva folytatódott a Neretva folyó bal partszakaszán ahol a Mostarsko polje-n húzódott Mostar városig. A Prenj, Podvelez, Velez harcvonalaikat a muszlinok az 1994-es „ Jesen 94 „ hadművelettel tolták beljebb a szerb területekre. 
A horvátok délen ellenőrizték a Neretva folyó bal partszakaszán Buna ,Bunica folyó völgyet. Maga a központi város Mostar a folyómentén és a korzó útvonalán húzódó frontvonal nyugati horvát és keleti muszlin részekre osztotta.
 
Nyugat –Hercegovina és Tropolje régió
Nyugat-Hercegovinát keleten a Radusa , Ljubusa ,Vran ,Cvresnica ,Cabulja hegység határolja el az északi régiótól valamint a központi régiótól ,nyugaton a BiH –Horvátország államhatárán húzódó Dinári vonulat határolja el Horvátországtól , északon pedig a Golija, Staretina, Malovan hegység határolja el a Bosanska Krajina régiótól , délen pedig a Caplinja -Neretva határolja el a hercegovinai déli régióról.
Nagyobb települései :Široki Brijeg, Posušje, Grude, Čitluk, Ljubuški, Tomislavgrad, Livno, Kupres. Nyugat Hercegovina geográfiailag Posusje, Grude, Citluk, Ljubuski, Siroki Brijeg járások alkották. Ezen részekkel határos Zavrsje/ Tropolje ( Livanjsko polje, Kupresko polje, Tomislavsko /Duvanjsko polje, Glamocko polje és Bosansko Grahovo ) tájegység ,melynek B.Grahovo és Glamoc járása Tropolje Bosansko krajina tájegységhez kapcsolódó része, Livansko polje, Duvanjsko/Tomislavsko polje és Kupresko polje pedig Nyugat –Hercegovinához kapcsolódó ,beleolvadó tájegysége.  Járások: Livno, Kupres, Tomislavgrad, Posusje, Grude, Ljubuski, Siroki Brijeg, Citluk.
Nyugat- Hercegovina 1991.évekig ,tulajdonképpen négy járás területén terült el ,Grude, Posusje, Ljubuski és Siroki Brijeg. Későbbiekben a háború során ,Citluk ,valamint a Tropolje / Zavrsje tájegységből Tomislavgrad , Livno , Kupres járások csatlakoztak a nyugat-hercegovinai régióhoz.
A nyugat –hercegovinai régiót észak, északnyugaton a Bosansko krajina tájegység Tropolje-i tájegysége, Bosansko Grahovo szerbek lakta járása, valamint északon szintén szerb többség lakta Glamoc járása , valamint a Bosansko krajina-i tájegység Sipovo szerb lakta járás határolta. Észak-északkeleti vonalon a Közép-Bosznia régióhoz tartozó Donji Vakuf, Bugojno, Gornji Vakuf járások határolták. Kelet-délkeleti vonalon már az észak-hercegovinai Prozor-Rama , Jablanica és a közép-hercegovinai Mostar járások határolták. Déli vonalon a dél-hercegovinai Caplinja járással volt szomszédos.
 Ezen járásokkal kiegészült területen a többségi demográfiai arányt a horvátok alkották. Az 1991. éves adatok alapján a nyugat-hercegovinai régióban az alábbiak szerint alakult a nemzetiségi arány.
Citluk járásban Blizanci településen éltek szerbek, a járás többi településén csak horvátok.
Posusje ,Ljubuski, Siroki Brijeg és Grude járásokat csak horvátok lakták. Blidinsko jezero (tó) környékén éltek kisebb közösségben muszlim/bosnyákok.
A háború előtt a Zavrsje / Tropolje (Kupresko polje ,Duvanjsko polje, Livanjsko polje) területén már szétszóródva ,vegyesen szerbek ,horvátok és muszlimok egyaránt éltek.
Duvanjsko polje /Tomislavgrad járás területén a horvátok alkottak többségek. Muszlimok Tomislavgrad város közeli Omerovici és Oplecani településeken éltek ,szerbek mindössze csak Rascani és a Suica közeli Bajlci településen.
Livanjsko polje /Livno járás területén Celebic –Rujani vonaltól a polje /mező délkeleti részét ( Livno ,Odzak ,Prolog …..) horvátok lakták , az északnyugati részt (Caprazlije, Provo, Bojmute, Sajkovic, Vrbica, Bogdase )   pedig szerbek. A szomszédos észak -nyugati Bosansko Grahovo járást szinte teljes mértékben szerbek lakták Korita és Unista kivételével ,ahol horvátok éltek. Minimális muszlim élt Livno városban, melyről a település minaretje is árulkodik. Szerbek pedig a várostól délnyugatra .
 Kupresko polje /Kupres járás területén Kupres várost vegyes lakosság alkotta. A szerbek a járás északi és déli részeibe helyezkedtek el ,Kupres város körülvevő településeken pedig horvátok és kisebb arányban muszlimok éltek. A szerb települések délen :D.Malovan, G. Malovan ,Zanaglina, Rilic, Kudilji, D.Vukovsko, G.Vukovsko, Bucovaca, Botun, északon : Semenovci, Barjamovci, Novo Selo , Blagaj, Mrdjanovci.
Horvát települések :Rasticevo, Suhova, Mrdjebane, Strazbenica, Zlosela, Osmanlije, Bili Potok, Olovo, Odzak ,Begova Selo, Goravci, Osinovol, Vrila ,Mlakva, Kukavice, Zvirnjaca .
Muszlim lakta települések: Brda, Kute.
Az 1992-ben kirobbanó háború során a horvátok többségében ellenőrzés alá vonták a nyugat –hercegovinai régiót. A szerb erők 1992-ben ellenőrzés alá vonták a Livanjsko polje északi részét Celebic- Rujani vonalig , ahonnan délre a horvát erők ellenőrizték a medencét /polje . Ezen erővonal 1994-ig változatlan volt, majd az 1994-es horvát hadműveletek ( Zima94, Cincar ) során a szerb erők kiszorultak a polje területéről a B. Grahovo járás déli részére .
1992. tavaszán a szerb erők elfoglalták a Kupresko polje egészét , melyet 1994. késő őszéig birtokoltak . A horvát és muszlim erők közös hadművelete révén a két hadsereg felszabadította a Kupresko polje területét . 
Az 1993-as horvát –muszlim konfliktus eredménye képen a nyugat-hercegovinai Posusje járás Cvrsnica hegységben a horvát frontvonal húzódott a Mostar és Jablanica járások muszlim erőinek harcvonalaival szemben , mely erők a Dreznica völgyet és a Mala Cvrsnica hegységet és a Cvrsnica hegység északkeleti oldalait birtokolták. A horvátok Posusje járásban húzódó frontvonala a Cvrsnica hegységtől északi irányba átlépett Jablanica járásba és Prozor/Rama járásba ,ahol a Jablanica tóig húzódott. A további horvát-muszlim front a tótól a Rama folyó mentén Prozor/Rama járásban húzódott a Crni Vrh hegységben folytatódta Vrbas folyó völgy -Gornji Vakuf településig. Az 1994-es Kupres/Cincar94 hadművelet után a horvátok ellenőrzés alá vonták a Kupres medencét , a muszlimok pedig a medence keleti hegyvidékes területét ,a Radusa és Stozer hegységeket (Bugojno járás) .
A Gornji Vakuf/Uskoplje és Prozor/Rama járásban és Jablanica járásban lévő horvát erőket a Tomislavgrad-i parancsnokság ZP TG-HR-HB Nyugat-Hercegovina műveleti erőinek operatív zónáihoz csatolták, bár Gornji Vakuf/Uskoplje járás már a közép-boszniai régióhoz sorolható. Viszont G.Vakuf járásban a horvátok a járás székelyhely G.Vakuf/Uskoplje dél-délnyugati részét birtokolták valamint a Vrbas folyó jobb partszakaszán lévő Zdrimici.-Seoci-Dobrosi településeket. G.Vakuf/Uskoplje-től délre eső Vrbas folyó bal parti tájegységeit jórészt a horvátok birtokolták Podovi ,Mackovac tájegységeket egészen a Radusa hegység délkeleti végéig (Mlicne glava) .Ezen G.Vakuf/Uskoplje járáshoz tartozó ,horvát ellenőrzés alá eső területek nem álltak „kommunikációs” kapcsolatban a közép-boszniai horvát frontzónákkal (Travnik,Bugojno ) , hanem a Kupres és Prozor /Rama járásokban állomásozó ZP TG erőivel voltak kontaktusban. 
 
 
Kelet- Hercegovina régió
 
Kelet-Hercegovina tájegysége a Neretva folyó bal partszakaszától egészen Bosznia és Crna Gora (Montenegro) állam határáig húzódik ,maga foglalva a Dubrava , Dabarsko polje, Popovo polje, Nevesinjsko polje , Vidusa hegység .Járásai: Nevesinje, Gacko, Bileca, Trebinje, Ljubinje, Stolac.
Kelet-Hercegovina régiót délen Horvátország , keleten Montenegro/Crna Gora határolta, valamint Gacko járás.Északon Kalinovik, Konjic járások, nyugaton Mostar, Capljina, Neum járások .
Az 1991-es demográfiai adatok alapján régiót többségében szerbek lakták. Bileca járásban pár muszlim településen (Prijevor,Zausje, Krivaca, Plana, Njeganovici, Drahovice, Djece, Pripoje)kívül csak szerbek éltek. Popovo polje/ Trebinje járás területét szerbek lakták. A muszlimok a járás központi városa Trebinje körzetében éltek ,D.Cicevo, Rasovac, Bihovo településeken valamint szétszórtan a járásban G.és D. Grancarevo, Lastva, Skocigrm, Zupa valamint Kovacina ,Sarani, Lomaci, Nikontici településeken a háború kitöréséig. A járásban a horvátok elsősorban a horvátországi határ menti valamint a járás nyugati részébe Ravno környékére koncentrálódtak: Kaladurdevici , Orahovo Do, Golubinac , Trebimlja, Trncina, Ravno, Belenici, Kijev Do, Strujicko Prninje ,Kotezi , Velja Meda településekre.
Ljubinje járás területét többségében szintén szerbek lakták az 1991-es adatok alapján. A muszlimok két településen laktak, Grablje és Gledjevci . A horvátok Misljen településen éltek.  
Stolac járás vegyes lakosságú volt az 1991-es adatok alapján . A járás keleti részében szerbek a nyugati és középső részében horvátok és muszlimok laktak. A horvát-muszlim többségű nyugat-közép zónába mindössze egy szerb település Kozice ékelődött be. Szerb települések a járásban : Kozice, Trusina , Hrgud, Predalja, Buzina, Strupici ,Meda, Borkovici , Hatelji Ljuti Do. Horvát települések :Burmazi, Bjelojevici, Krusevo , Paprati, Prenj , Aladinici, Pjesivac-greda, Crnici-greda, Crnici –kula, Trijebanj, Brstanik, Scepan krst. Muszlim települések :Zegulja, Poplat , Stolac, Osanjici, Baranje , Pjesivac –kula, Borojevici, Rotimlja, Dabrica. 
Nevesinje járásterületét többségében szerbek lakták az 1991-es adatok alapján. Muszlimok Krusevljani, Borovcici, Presjeka, Kljuna, Hrusta, Sopilja, G.Bijenja, Postoljani, Podvelez, Rabina ,Zulja , a horvátok pedig Seljani településen éltek.
Gacko járást többségében szerbek lakták. Horvát település nem , muszlim is pár darab volt a járásban ,melyek a Gacko polje délnyugati részén egymás szomszédságában területek el (Muhovici, Basici, Drugovici , Kula, Cimici, Hodinici, Meduljici, Mekavci, Stolac, Branilovici ).
 
A háború kitörésével a szerb ellenőrzés alá vonták Nevesinje, Gacko, Ljubinje Berkovici , Bileca ,Trebinje járásokat. A horvátok Stolac, Ravno környéki területeket valamint a Trebinje járás Horvátországgal határos hegyvidéki zónáit vonták ellenőrzés alá 1992-es években végrehajtott katonai akciók révén. Stolac a járás nyugati részét a horvátok vonták ellenőrzésük alá, az 1992-es Cagalj hadműveletet követően a Rotimlja-Stolac-Ravno vonalig .A vonaltól keletre eső részeket pedig a szerbek kontrolálták. A járás központját Stolac várost a horvátok ellenőrizték. 
Az 1993. évben elkezdődő horvát-muszlim/bosnyák konfliktus révén a közép-hercegovinai Mostar járás és a kelet –hercegovinai Stolac járás egy részét ellenőrzés alá vonta a Mostar-i 4. muszlim hadtest . Ezzel megnyílt a horvát-muszlim front a Neretva mentén .
 
Stolac járás északi részének csak egy kisebb területét (Hum 457m.magaslat) tudták az 1993. évtől a muszlim erők saját fennhatóságuk alá hajtani. A muszlim 4.Mostar hadtest műveleti területe a Hum magaslattól északra összeért a Mostar járásban muszlim ellenőrzés alá eső lévő (Blagaj,Kosor, G.Vranjevici ….. )területekkel .
 
Észak-Hercegovina régió
Észak – Hercegovina Konjic, Prozor-Rama, Jablanica járások alkotják.
Jablanica járás szinte teljes mértékben muszlim többségű volt az 1991-es adatok alapján . Szerbek nem horvátok is pár településen éltek (Doljani , Risovac, Kosne Luke) . A járás székely Jablanica és attól keletre eső részek teljes mértékben muszlim lakosság lakta.
Prozor /Rama járás vegyes horvát és muszlim lakosság alkotta az 1991-es demográfiai adatok alapján . A muszlimok Prozor-tól kelet, délkeleti részeken a horvátok pedig a nyugat ,észak-nyugati részeken alkottak tömböt. A járásban muszlimok éltek Lapsunj, Kovacevo polje, D.Visnjani, G. Visnjani, Lug, Skrobucani, D. Krancici, Gracanica, Parcani, Klek, Toscanica, Lizoperci, Here, Kute, Scipe településeken. Horvátok laktak Prozor járás székhelyen, valamint jórészt Prozor köré csoportosuló településken ( Ljubunci, Blace, Dobrosa, Gmici, Ometala, Paljike, Borovnica, Duge, Mlusa, Ploca, Podbor, Ripci, Jaklici,Rumboci, Zahum, Varvara, Kozo,Slimac, Druzinovici, Scit, Proslap, Orasac, Maglice, Serovina, Paros, Triscani, Gracac, Ustirama, Kucani, Grevici,Heljdovi,Gorica, G.Krancici, D. Vast, Uzdol ). 
Konjic járást vegyes lakossági arány alkotta az 1991-es adatok alapján. A horvátok a járás északnyugati részében éltek a muszlimok pedig a járás egészében a szerbek a legkisebb arányban a járás közép és déli részein éltek.
Horvátok lakták Josanica, Turija, Zabrade, Zaslivlje , Javornik , Repovica ,Gredina, Pokojiste, Radesine, Jukici, D. Nevizdraci, Vladici, ,Krtici, Trusina, Sultici, Obri ,Gaj, Buturovic-Polje, Goransko Polje, Kostajnica, Falanovo brdo, Tresnjavica, Crni Vrh, Bare Plavuzi, Homatlije, Vratna Gora,Bukovica, Seonica, Mrkosovice, Luksije, Orliste, Buscak, Tresnjevica és pár kisebb települést.
Szerbek lakták a Neretva forrásvidéken Sitnik települést , a Neretva völgyében Cicevo, Kula, Jezero ,Dolovi, Borci ,Bijela, Mladenovci (vegyesen horvátokkal) településeket , Konjic-tól észak –keletre ,Dubnovice, Zagorice, Donja Sela , Cerici ,Bjelovcina,Viniste, Brdjani , Bradina településeket. 
Muszlimok lakták a többi települést .
A háború kirobbanásakor 1992-ben Konjic ,Jablanica , Prozor-Rama járásban a helyi horvát és muszlim erők közösen szorították ki a szerbeket a járásokból és vonták ellenőrzés alá a korábbi JNA objektumokat . A horvátok és a muszlim /bosnyákok a saját településeiket igyekezett megvédeni ,ellenőrzés alatt tartani. Konjic járásban a szerbek a Neretva felső völgyébe szorultak , valamint a Prenj és Bjelasnica, Visocica hegységbe.
 
 
1993. évben a horvát-muszlim/bosnyák konfliktus eredménye képen a horvátokat a muszlimok a „Neretva 93 „ hadművelet végrehajtásával lényegébe kiszorították Jablanica városból és Konjic járásból. Ez utóbbi járásban Turija-Zabrade ( Konjic várostól délre ) a Prenj hegység északi részén a horvátok megőriztek egy kisebb enklávét ,de a többi részt teljes egészében a muszlimok ellenőrizték. Jablanica járásból a horvátok mindössze a Cvrsnica hegység oldalait birtokolták.
A horvát-muszlim frontvonalat Mostar járástól Jablanica városig a Neretva képezte , majd onnan a Rama folyó átlépve Jablanica járásból Prozor járásba, Prozor/Rama városig.
Prozor járásban a horvátok nagyobb területet ellenőriztek ,mint a muszlimok. Maga a járás székhelyét is. Prozor /Rama keleti környéke vegyesen lakott volt ezért ott a muszlim falvak mentén alakult ki a frontvonal , Uzdol-Ljubunci tájegységek mentén , folytatódva a már G.Vakuf/Uskoplje járásban , Crni Vrh hegység-Vrbas folyó völgyben –G.Vakuf-ig.1993. év júniusában megalakult az ARBiH (Boszniai és Hercegovina Köztársaságának Hadserege –bosnyák/muszlim erők ) 1 .hadtest és 4. hadtest erőiből a 6. hadtest . A 6. hadtest ellenőrizte a továbbiakban Jablanica és Konjic területét valamint közreműködött a közép-boszniai 3. hadtest műveleteiben Kiseljak, Fojnica …. térésgében.  
 A muszlimok a 1994. évben többször hajtottak végre sikeres területszerző műveletet a Prenj és Bjelasnica hegységekben a szerbek ellen.
 
 Dél-Hercegovina régió
Dél- Hercegovinát az 1991-es adatok alapján , horvátok által többségben lakott Čapljina , Neum járások alkotják.
Capljina járás jórészt horvát lakta , három szerb (Tasovcici, Klepci,, Prebilovci ) és nyolc muszlim (Oplicici, Domanovici, Lokve,Stanojevici, Bivolje Brdo, Sevas Njive, Pocitelj ,Jesenica ) település kivételével. Neum járás szinte teljes horvátok lakták az 1991-es adatok alapján , mindössze egy szerb település Gornje Hrasno és egy muszlim ,Rabrani , ékelődött be a járás keleti szegélyében .A háború kitörésével a két járás teljes területe a horvát erők ellenőrzése alá került 1992-től.
Katonai műveleti területek létrejötte Hercegovina területén.
 
A hercegovinai horvát HVO és muszlim ARBiH erők
 
1992 évek 1993 évek eleje horvát-muszlim  műveleti zónák.
1992. tavaszán Nyugat –Hercegovinában az etnikai arány függvényében a horvátok erős védelmi vonalat alakítottak ki Tropolje tájegység - Livno medencében (Livanjsko polje) Rujani- Celebic vonalon , valamint a Golija hegyvonulaton egészen a Krug , Cincar hegységig, ezzel ellenőrizve Livno járás nagy részét. A JNA 9.hadtest gépesített erőit , a Livno-i medence kedvezőtlen terepviszonyai végett a horvátok sikeresen feltartóztatták Rujani és Celebic településeknél.
 A HVO erők teljes mértékben birtokolták Tomislavgrad járást . 1992.április elején a JNA 9. hadtest és 5. hadtest erői megszállták a Kupres medencét ,így a horvátok csak a járás déli részének kisebb területét birtokolták. A Cincar hegységtől Suica , Ravasnica, Radusa hegységig húzódó vonalon. A Radusa hegységtől északi irányvonalon a Stozer hegyhát vonalán már a helyi területvédelmi muszlim erők is védvonalat képeztek a szerbekkel szemben.
A horvát Livno, Suica, Tomislavgrad –i erők operatív csoportokat hoznak létre a védzónákban ( OG Dinara, OG Livno. ,OG Cincar, OG Suica, OG Buna  ) . Az OG Dinara és OG Livno zónákban a szomszédos Horvátország ,horvát hadseregének (Hrvatska Vojska /HV) egységei részt vettek a műveletekben ,támogatva a helyi HVO erőket.
A nyugat-hercegovinai HVO erők parancsnokságaikat Livno és Tomislavgrad városokban alakították ki, további kihelyezett parancsnokságokkal ( IZM Rujani, IZM Suica …) . A nyugat –hercegovinai katonai műveleti zónát stratégiai szempontok alapján a  Radusa , Vran, Cvrsnica ,Cabulja hegyvonulatok mentén határolták el a délkelet-hercegovinai HVO katonai műveleti zónától. Stratégiai szemponton alapján  operatív zónaként Gorni Vakuf/Uskoplje, valamint Prozor/Rama hozzátartozott a nyugat-hercegovinai HVO műveleti zónájához, melynek központi parancsnokságát Tomislavgrad városban (ZP TG) alakították ki. Prozor/Rama járást a horvát és muszlim területvédelmi erők  (MOS és TO BiH )vették birtokba Gornji Vakuf/Uskoplje járással együtt.
A háború 1992-es év tavaszán , mikor a szerb JNA (Jugoszláv Néphadsereg ) erői még kezükben tartották katonai objektumaikat , a hercegovinai részeken a legfeszültebb helyzet a Mostar-ban , Konjic –ban, a Neretva folyó völgyben alakult ki. Caplinja –i laktanyáját 1992.04.23-án a JNA evakuálja és erővonalat hoz létre a Neretva folyó mentén Mostar-ig. A szerb erők a folyó bal partszakaszát a horvátok és muszlimok pedig a jobb partszakaszát vették birtokukba. Ezzel tulajdon képen a horvátok ellenőrzésük alá vonták Neum járás és Ravno járás nagyobb területét, Capljina, Citluk, Posusje, Ljubuski ,Grude , Siroki Brijeg járások egészét. Mostar-ban a helyzet egyre feszültebbé vált , a JNA a város katonai objektumait és város környéki stratégiai pontokat ellenőrizte.1992. áprilisában megalakult a boszniai horvát hadsereg a HVO.
Kelet –Hercegovina területét 1992. június-július a szerb erők birtokolták, de a horvát és muszlim erők közös „Cagalj” és „Lipanjska zora” júniusi sikeres akciójukkal elhódították a szerb erőktől Stolac járás nagy részét.
A Mostar járási horvát és muszlim nemzetiségű tanács 1992. április 29-től határozatot hoz a rend és közbiztonsági helyzet normalizálására és kár és helyreállítása feladatok végrehajtására. Egyidejűleg kimondták, hogy Mostar várost a JNA és támogató szerb önkéntes miliciják ideiglenes megszállás alatt tartják. A határozat alapján a JNA és hozzá tartozó szerb katonai formációk ellenséges erőknek tekintendők. A város védelmét a helyi tanács , a HVO-járási parancsnoksága és a MUP helyi önkéntesei látják el, és irányítják. Intézkedés történt , hogy a fegyveres erőket a HVO helyi járási vezérkari stábja fogja össze és irányítja. A HVO erőkbe horvát és muszlim, de más nemzetiségiek is csatlakozhatnak ,akik elismerik a HVO járási parancsnokságot ,mint jogi hatóságot. A határozat intézkedett a saját ,önvédelmi hadsereg megalakításáról .Intézkedés történt arról, hogy a HVO parancsnoki vezérkarát nemzetiségi hozzátartozást figyelembe véve , már katonai tapasztalattal rendelkező aktív katonatisztek alkossák. Ezen parancsnokok pedig végrehajtják az új önvédelmi fegyveres erők megalakítását 1992.május 1-ig.Ezen önvédelmi egység feladata lesz a polgári lakosság védelme , egyfajta katonai rendészeti feladatok végrehajtása a közbiztonság és rend védelme érdekében . A határozat alapján további intézkedés történik a katonai ügyészség és katonai bíróságok létrehozásának megszervezésére , nemzetiségük figyelembe vételével, az aktív katona szolgálattal rendelkezők köréből. További közreműködés és koordinálás a MUP helyi krízis stábjaival és más legális szervezetekkel. A Mostar járási horvát-muszlim vegyes tanács krízis stábja intézkedett a közigazgatási feladatok akadálymentes végrehajtásáról. A HVO elnöki tanácsának határozata alapján , a Mostar járás „Općinski stožer HVO Mostar „ vezetője Jadran Topić . Katonai parancsnok Petar Zelenika ,helyettese Rade Bošnjak . A HVO ,Mostar járási törzséhez ( HVO OS )az alábbi egységek sorakoztak fel április 30-tól: I. egység-terület /Bijelo Polje, II. egység-terület /Rudnik, III. egység:-terület /Cím, IV. egység-terület /Balinovac, V. egység:-terület/Ilići, VI. egység-terület/Kruševo, VII. egység-terület/Gnojnice, VIlI. egység:-terület /Rodoč, IX. egység:-terület/Jasenice, Mostar-i zászlóalj, Önálló század "Zalik", Önálló század "Gomaci",  Önálló század "Drežnica-Vrdi", Önálló század "Buna" , Önálló század "Orlac", Katonai Rendészet „VP” HVO Mostar és rendőri erők MUP, Kažnjenička bojna HVO,Poskok (Vipera) bojna HVO ,Čapljina –i HVO ,Ljubuški-i HVO ,Gruda HVO egysége ,Önálló Mostar védelmi zászlóalj (muszlim bosnyákok) Arif Pašalić vezetésével. 1992. június közepén megalakul a délkelet-hercegovinai HVO műveleti operatív csoport (JIH OG ZP Mostar) , melynek főparancsnoka Jasmin Jaganjac , helyettese : Petar Zelinka, tisztikar parancsnoka: Rade Bosanjak,helyettes parancsnokok : IPD - Stojan Vrljic, SIS - Zdravko Zoric,  VSS - Zeljko Barbaric, MUP parancsnok: Zikrija Djonko, MUP helyettes parancsnok: Ivan Sabljic, MUP segéd helyettes parancsnok: Milan Juric,logisztikai parancsnok :Dinko Slezak, operatív szolg. parancsnok: Slavko Puljic, tüzérség parancsnoka: Miroslav Ivanisevic, műszakisták parancsnoka:Ante Ivankovic, gyalogság parancsnoka:Adem Zulovic, légvédelem parancsnoka:Miroslav Barisic, központi irányító koordináló parancsnok: Vlado Culjak , vegyvédelmi és nukleáris támadás elleni szolgálat parancsnoka ABKO: Branko Smoljan, egészségügyi szolg. parancsnoka:dr. Ante Ivankovic ,toborzó és kommendáns szolg. parancsnoka: Miro Grbesa.
 A Mostar HVO operatív csoportot öt egység /ezred alkotta ( 1.,2.,3.,4.,és 5.) valamint a muszlim erőket képviselő önálló zászlóalj Arif Pasalic vezetésével. Ide tartóztak még a támogató erők és logisztikai egységek önálló századok és intervenciós erők.
Konjic és Jablanica járásokban a helyi horvát HVO és muszlim önálló területvédelmi erők vették fel 1992. év elején a harcot a JNA és a szerb területvédelmi erőkkel szemben, mely erők megpróbálkoztak megtartani Konjic környéki katonai objektumaikat , sikertelenül. A szerbeket kiszorították a Prenj és Visocica hegységbe és a Neretva felső folyóvölgyébe.
A boszniai horvát katonai vezérkar már a háború kezdetén 1992.évben ,intézkedett a helyi horvát rendőri erőket támogató ,önkéntesekből álló fegyveres területvédelmi „szabad csapatokat „ , valamint a HOS egységeit egy központi parancsnokságok irányítása alatt álló koordinálható és mozgatható reguláris HVO-ba integrálni . Ősszel a muszlim erők is igyekeztek délkelet-hercegovinai önálló századukat leválasztani a HVO Mostar-i operatív csoportjától. 1992. novemberében a muszlim erők önálló Mostar-i századából megalakul a 4. ARBiH hadtest Arif Pasalic vezetésével.
 
1993-1994. év horvát és muszlim szakadás
Az 1993-as év vízválasztója volt a horvát és muszlin erők szövetségnek. A muszlim központi Sarajevo-i vezérkar már 1992.év vége felé intézkedett az ARBiH regurális muszlim (Armija BiH/ARBiH) haderő létrehozásáról. Ennek alapján a független Bosznia és Hercegovina Köztársaság hadserege az ARBiH , így a boszniai horvát katonai erőknek integrálódni kell ezen haderőbe . Természetesen ez nem ment olyan könnyen , hiszen főképen a hercegovinai horvát politikai és katonai vezetés továbbra sem kívánt csatlakozni az ARBiH-hez. A hercegovinai horvát „mini állam” HR-HB (Hrvatska Herceg-Bosna) nem akart semmiféle módon integrálódni, sőt megerősítette katonai erőit főleg a vegyesen ,muszlim és horvátok lakta közép-boszniai régiókban. Ez a politikai ellenségeskedés mellett fegyveres konfliktust teremtett . Persze voltak olyan régiók ,ahol a horvátok kisebbséget képeztek és integrálódtak a helyi ARBiH hadtestekhez, ilyen volt több poszavinai település (107. brigád – Gradačac/108. brigád - Brčko ,mely erők a 2. muszlim hadtesthez csatlakozott ) , Sarajevo (202.brigád 'Kralj Tvrtko' – Sarajevo, mely az 1.muszlim hadtesthez csatlakozott), Cazinska krajinában ( 101. honvédő egység - Bihać, mely az 5. muszlim hadtesthez csatlakozott.).
Az 1993-1994-es években a  HVO vezérkari törzsét Žarko Tole, Milivoj Petković , Slobodan Praljak , Ante Roso parancsnokok vezetésével Grude városba telepítették, majd Posusje-ba. A HVO mint az önálló Hrvatska Herceg-Bosna „miniállam” katonai tömbje , védereje kiterjesztette irányítását a közép-boszniai horvát régiókra, ahol a helyi önkéntes horvát fegyveres csoportokat a Közép-Bosznia Operatív Zóna parancsnoksága alá helyzete , a poszavinai erőket pedig az Orasje-i parancsnoksággal működő HVO hadvezetés irányítása alá. A hercegovinai horvát zónák esetében megmaradtak az már 1992.évben megszervezett operatív zónák , OZ SZH ZP Tomislavgrad és OZ JIH ZP Mostar. Délkelet-Hercegovina Operatív Zóna, melynek parancsnokságát az 1992. évben Mostar városban ,majd Siroki Brijeg később Citluk-ban településre telepítették.
Ezen zóna alá tartozott a Neretva folyó kanyon és Dubrava (kelet-hercegovinai részek) tájegység, magába foglalva a közép-hercegovinai Mostar járást, az északi Jablanica járást és Konjic járást, a dél-hercegovinai Neum és Capljina járásokat , a nyugat-hercegovinai teljes egészében horvátok lakta Citluk, Siroki Brijeg,Grude, Ljubuski, Posusje járásokat, a valamint a kelet-hercegovinai Stolac járást. 
Az 1992-es muszlim területvédelmi és horvát HVO erők közös szerb JNA és szerb területvédelmi erők elleni katonai műveleteit az 1992.év vége felé és az 1993-as évben kirobbanó horvát-muszlim konfliktus gyorsan megváltoztatta .
Ennek során a többségében muszlimok lakta Jablanica és Konjic járásokat az időközben regularizált muszlim területvédelmi erők gyorsan hatalmukba veszik és elfoglalják, kiszorítva a horvát HVO erőket A legsúlyosabb harcok 1993. áprilisától kezdődtek el. .Egyedül Konjic várostól délre eső pár darab horvát falu (Trusina) maradt az ott körbezárt HVO erők birtokában a háború végéig. Továbbá birtokba veszik a muszlim erők G.Vakuf és Prozor járás keleti területeit. Konjic központtal a muszlim vezérkar létrehozta 1993. júniusában a 6.muszlin hadtestet , Saiko Gusic vezetésével. A hadtest átvette a Dreznica-Jablanica-Konjic-Prozor-Igman  műveleti területeket a 4. muszlim hadtesttől.
 Súlyos harcok folytak G.Vakuf és Prozor környéki településeken és G. Vakuf-ban a horvát és muszlim erők közt. G. Vakuf és a közép-boszniai Bugojno város közti területeket a muszlim erők birtokba vették, ezzel megszüntették annak lehetőségét, hogy a hercegovinai HVO erők területi kapcsolatba álljanak a közép-boszniai HVO erőkkel. 1993. júliusában a 3. hadtest ARBiH erői átfogó offenzívát indítottak Bugojno elfoglalására, mely során a városból és környező horvát településekről kiszorították a HVO erőket . A HVO erők és helyi horvát lakosság a hegyeken át a szerb és muszlim frontvonal közt evakulták magukat a már horvát ellenőrzés alatt álló Uskoplje- Prozor zónába .
1993-ban kirobbanó horvát-muszlim háború egyik legforrongóbb részét képezte Közép-Bosznia mellett Mostar járás. Ezen járásban a muszlim hadvezetés Mostar városban a ZP Mostar HVO csoportból kiváló önálló muszlim zászlóaljból létrehozott 4. hadtestet területi igénnyel lépett a helyi HVO-val szemben .A harcok 1993. májusától éleződtek ki . A 4. muszlim hadtest fegyveres összecsapások révén ellenőrzés alá vonta Mostar járásból a Mostar város keleti területét (Neterva bal partszakasza) , és a mögötte magasodó Prenj, Velez, Podvelez hegységet Továbbá kelet –hercegovinai részeken (Blagaj/ Hum) hegyhátat Stolac járásban. Ezzel a muszlim 4.hadtest erői nyugaton a horvát HVO erőkkel ,keleten a szerb VRS erőkkel folytattak védekező és támadó harci érintkezést.
 
1994. év ,a muszlim –horvát békekötés
Az 1993.évben kirobbanó harcok a muszlim és horvát közösségek közt egészen az 1994. év február végéig tartanak . A horvát HVO erők januárban végrehajtották Prozor járásban a „Tvigi94” területszerző műveletüket a szembenálló muszlim erőkkel szemben . 1994. március 18-án a két fél békét köt egymással ,Horvátország elnöke, Dr. Franjo Tudjman, és BiH elnöke Alija Izetbegovic elnöke Washington-ba az előzetes megállapodás alapján a szövetséget kötöttek Horvátország és BiH jövőbeli Federációjával kapcsolatban. Ezzel lezárult a horvát és muszlim ellenségeskedés. A stratégiai ,katonai szövetség eredménye képen a két fél közös akcióikkal egyre több sikeres hadműveletet hajtanak végre a szerb erők ellen.
Hercegovinában a horvát és muszlim erők tiszteletben tartva a megállapodást a közös ütköző zónákban beszüntették a harcokat egymással és a megszerzett végvonalakra koncentráltak.
A HVO és ARBiH közös katonai akcióba kezdett 1994. novemberében Kupres járásban. A szövetséges erők célja a medence vissza foglalása. Ennek során a „Cincar „ horvát és „Kupres-Jesen 94” muszlim közös hadművelet sikeres végrehajtásával a VRS erőit kiszorították a Kupres-i medencéből. a ZP Tomislavgrad HVO erői tovább folytatták nyugat-hercegovinai területszerző hadjáratukat , és a „Cincar” folytatásaként a „Zima94” művelettel kiszorították a szerbe erőket a Livno medencébe szinte teljes egészéből.
A muszlim erők sem tétlenkedtek hiszen a békekötés révén energiájukat teljes mértékbe a szerb erők ellen fordíthatták. A Mostar-i 4. hadtest végrehajtja a Prenj-Velez-Podvelez vonalon a „Jesen 94” katonai területszerző műveletet.
 
1995. év horvát és muszlim katonai területszerző sikerek
1995. évben tovább folytatódik a horvát és muszlim katonai szövetség fellépése a közös ellenség , a szerb erők ellen. 1995. tavaszán nyugat –hercegovinai műveleti terület HVO és a horvátországi erők HV közös katonai akció sorozatba kezdenek a Dinári hegységben ( Skok 1-2.) ,.Ennek során stratégiai előnyt szereznek és a hegységben elfoglalt magaslati pozíciók birtoklásával előkészíthették egy nyári átfogó hadművelet első lépéseit. 1995.évben formailag átalakul némi képen a hercegovinai HVO erők struktúrája. Az operatív zónák úgynevezett „zbornog podrucje” ZP parancsnokságokként funkcionálnak tovább .Így a HVO erők ZP Mostar, ZP Tomislavgrad ,ZP Srednja Bosnija (Közép-Bosznia) és ZP Posavina (Poszavina) műveleti erőkre tagolódnak. területi illetékességük és feladatkörük nem változott csak a nevük és egyes katonai formációk elnevezése , illetve strukturális megnevezéseik. Hercegovina területén lévő HVO erők az alábbiak szerint alakultak 1995-ben. Zborno područje Mostar- parancsnokság: Čitluk városban. 1. gépesített gárdista brigádok 'Ante Bruno Bušić' – Čapljina, 1. honvédő egység – Posušje, 40. honvédő egység 'Ranko Boban' – Grude, 50. honvédő egység 'Knez Domagoj' – Čapljina, 56. honvédő egység - Konjic, 81. honvédő egység - Mostar, 82. honvédő egység - Mostar, 83. honvédő egység 'Mario Hrkač Čikota' - Široki Brijeg,  honvédő egység 'Knez Branimir' – Čitluk.
Zborno područje Tomislavgrad-parancsnokság székhelye: Tomislavgrad. 2. gépesített gárdista brigádok – Tomislavgrad, 55. honvédő egység – Kupres, 80. - honvédő egység 'Kralj Tomislav' – Tomislavgrad, 42. - honvédő egység 'Rama' – Prozor,  honvédő egység 'Ante Starčević' – Uskoplje,  honvédő egység 'Hrvoje Vukčić-Hrvatinić' – Prozor, honvédő egység 'Eugen Kvaternik' – Prozor, tűzér (ágyús) csoport (130mm.- 203mm),VBR (40 x 122mm BM-21/DACIA).Nyugat –Hercegovinában 1995. nyarán a HV horvátországi erők támogatásával és irányításával a HVO erők végrehajtják a Ljeto 95 hadművelete, mely eredménye képen a nyugat –hercegovinai Livno medence teljesen felszabadul, sőt a horvát erők benyomultak a Bosansko Krajinai Grahovo és Glamoc medencékbe . Ősszel a horvát folytatják sikeres területszerző műveleteiket a Bosansko Krajina tájegységben ( Maestral 95, Juzni Potez műveletek ).
1995-ben Hercegovina keleti részeiben nem változik az erőviszony. A szerbek 1992. óta stabilizálták vonalaikat Visocica hegység-Prenj hegység- Podvelez hegyhát- Dubrava-Popovo polje vonalon.
 
A szerb JNA , és boszniai szerb VRS erők
 
 
Észak-Közép-Kelet-Dél Hercegovina/ Neretva kanyon, Dubrava 
Hercegovina területének közép és déli járásaiban az 1991. években a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) 1. katonai körzetének 4. „Sarajevo „ hadtestének alakulatai állomásoztak a katonai objektumaikban Mostar és Capjlina -ban.
A 4. hadtest alakulatai Hercegovinába :10. gépesített brigád / Mostar”B”            ,431. hidász –utász zászlóalj/ Caplinja, 724.logisztikai bázis / Mostar. A JNA további kiképző , légvédelmi és légierőket működtetett Hercegovinában : 97. repülős brigád/ Split-Divulje erőkből , 240. harci –bombázó század (J-21 Jastreb)/ Mostar-Ortijes, 353. felderítő század (IJ-22 Orao)/ Mostar-Ortijes, a 701. repülős brigád: Tuzla (feloszlatva 1990-ben) erőkből , 245. harci-bombázószázad (G-2 Galeb)/ Mostar-Ortijes – R, a 171. légi bázis: Mostar-Ortijes („Object Buna“,földalatti bázis) erőkből , 171. könnyű légvédelmi tüzér-rakétás csoport – R,- 171. légierő-technikai zászlóalj.A107. vegyes repülős (tréning)ezred: Mostar-Ortijes – R erőiből , 333. könnyű védelmi légierő század (G-2 Galeb, UTVA-75),  334. könnyű védelmi légierő század (G-2 Galeb),  782. helikopteres század (SA-341 Gazela) – R, tréning központ: Capljina, (különálló ) gyalogos tartalékos tisztképző: Bileca - (460 / 750),(különálló) Katonai Főiskola Légierők „Marshal Tito“, Mostar - (105 / 400),( UTVA-75 repülők),NBC(vegyvédelmi) Laboratórium, Mostar.

 hónapban a JNA vezérkara döntést hozott Dél-Dalmácia teljes megszállásáról. A végrehajtására a hadseregen belül Jevrem Cokic  irányítása alatt létrehozták a 2. Operatív Csoportot ( 2-OG) . Cokic 1991.10.14-ig vezette a csoportot, majd átvette az irányítást Mile Ruzinovski, tőle pedig Pavle Stugar. A művelet nem csak a dél-dalmáciai régió ellenőrzés alá vonásáról, hanem Hercegovina ( Neretva kanyon-Dubrava ) teljes elfoglalásáról is szólt. A dél- dalmáciai művelet sikeres végrehajtásához elengedhetetlen volt a JNA részéről a dél és kelet hercegovinai régió kontrolja, hogy innen (Mostar bázis) támadhassanak a horvátországi Neretva torkolatvidéke (Metkovic-Ploce ) ellen.

A JNA művelet fő támadási irányát képezte :Ljubinje – Zavala – Slano; és  Ljubovo – Ivanica – Čibači , valamint  Grab – Dubravka – Molunat vonalak. A művelet segéd ,támogató műveleti irányát képezte :Mostar, Ortijes reptér,Neretva folyó kanyonja az az a kelet –hercegovinai műveleti zóna. 

A JNA offenzívájához elengedhetetlen volt a tengerparti zóna kontrolja, a stratégiailag fontos pontok birtokba vétele , Slano –tól Prevlavka-ig.

A JNA dél- dalmáciai régió elleni művelet fő támadási irányát képezte  :Ljubinje – Zavala – Slano; és  Ljubovo – Ivanica – Čibači , valamint  Grab – Dubravka – Molunat vonalak.

A művelet segéd ,támogató műveleti irányát képezte :Mostar, Ortijes reptér,Neretva folyó kanyonja az az a kelet –hercegovinai műveleti zóna.

Az első fázisban a JNA erők feladata volt támadni Capljina-Metkovic-Ploce vonalon. Ennél problémát okozott, hogy a horvátok blokád alá vették a Capljina-i JNA laktanyát, ahonnan a Mostar-i légibázisról helikopterekkel vonták ki a katonákat . A horvát ellenállás már keresztül húzta a JNA vezérkarának azon tervét, hogy első fázisban Ploce kikötőt elfoglalják, és ezzel kettévágját a dél és közép dalmát horvát területeket. A másodlagos feladatukat a JNA erők 1992. júniusig tudták tartani, mely célja volt a Mostar JNA bázis és repülőtér biztosítása. A horvát erők a Neretva folyó jobb partvonalán csoportosultak hogy onnan a későbbiekben (1992.május-június-július ) támadást intézzenek a Mostar-ban lévő JNA erők ellen.

Az Operatív Csoport -2 alá 23 000 -30 000 fős haderő rendeltek:

1991.ősz elején az OG-2 műveleti csoport részét képezte a 1.VO-Beograd katonai körzetének 4. hadtest-Sarajevo erői közül:

-a 10.gépesített gyalogos brigád-Mostar (Hercegoviba brigád) ,

-” Veljko Vlahovic brigád, -

- Mostar városban lévő Ortijes légibázis és Juzni Logor, valamint Severni Logor katonai bázison lévő helikopteres erők 171.számú légibázis-Mostar,

-431.utász-hídász zászlóalj-Capljina.

A JNA miután kivonult Szlovéniából és végrehajtotta a horvátországi .VO-Zagreb katonai körzetének átszervezését, a körzethez tartozó 13.hadtest-Rijeka erői közül több egységet csoportosított át Hercegovinába:

- 13. vegyes páncélelhárító tüzér ezred (13.mpoap),

-13.vegyes tüzér ezred(map),

-13. katonai rendészet,

-13. zászlóalj, ABKO –biológiai –kémiai és atomtámadás elhárító egység,

-felderítő csapat,

- 13. könnyű tüzér légvédelmi ezred(lap-PVO),

-13.gyalogos gépesített brigád (pmbtr).

Ezen erők feladata volt biztosítani Mostar környéki JNA bázisokat, főleg a repülőteret és a Neretva folyó völgyét. Megerősítést adott az 1.katonai körzethez tartózó 37. hadtest Uzice, parancsnok Milan Torbic .Feladatuk volt támogatni a Ljubine-Ravno-Slano vonal biztosítása, ezzel elválasztották a Dubrovnik várost védő horvát erőket a Neretva folyó deltájának területét ellenőrző horvát erőktől, mely utóbbi erők összeköttetésben voltak a Split –i parancsnoksággal, hátországgal. Továbbá a kelet-hercegovinai Dubrava és Neretva kanyon biztosítása, a Mostar repülőtér védelme .A hadtest erői közül a 208.vegyes tüzér ezred Valjevo-i egysége,melyet a szlovéniai Maribor városban lévő 31.hadtest kivont és átcsoportosított 195.gépesített brigádja erősített meg. 

1991. szeptemberében további megerősítő erők, szerb helikopterek és deszant alakulatok érkeztek a Mostar-i „heliodrom-ra”, mely egységek elfoglalták Krusevo városrészt. A szerb JNA egyre több egysége érkezett a város melletti katonai bázisokra. Ez elsősorban a horvátországi dalmát területeken zajló hadműveleti akciók miatt volt. Hiszen ekkor már a JNA horvátországi területeken harcokat folytatott a ZNG, HOS és HV erőkkel szemben. JNA stratégia egyik kulcspontja Mostar, mivel a Neretva völgyön át akartak betörni Dalmáciába, hogy kettévágják a dél -dalmáciai részt az északi közép- dalmáciai résztől. Fő támadási útvonal volt számukra a Mostar-Ploce-Split irány és Mostar -Ploce -Dubrovnik irány. A város repteréről a szerb légierő rendszeresen elindította gépeit a horvát tengerparti zóna rakétázására.

Dubrava ( tájegység a Mostar mező és Popovo mező közt) térségben a JNA szeptember 15-én támadást intézett Ravno település ellen, mely október 6-ig tartott. Bár ezen katonai akció már Bosznia területén történt, ennek ellenére Alija Izetbegovic BiH elnöke nem tekintette BiH elleni szerb támadásnak az eseményt.

1991. szeptember 20-án a Podgora-i JNA hadtest bevonult a kelet-hercegovinai Popovo polje (mező,medence) területére, Trebinje városba, és megindultak a Dubrava tájegység felé ,Ravno település irányába.

1991. november 29-30. Megalakul a szerb Mostar járási területvédelmi (TO) vezetés.

1991.év végén az egész JNA-t érintette a strukturális változás mely során a korábbi három katonai körzet helyett négy katonai körzet jön létre. Makedónia önállósodik és megszűnik a 3.katonai körzet-Skopje . Makedóniából kivont JNA erőket a 3.katonai körzet-Nis erőihez csoportosítják át. Az 1.katonai körzet- Beograd erőiből kiválik a 5.hadtest-Banja Luka, 17.hadtest-Tuzla, 4.hadtest-Sarajevo és az újonnan létrejött 2.katonai körzet-Sarajevo erőihez csatlakoznak. Viszont a 4.hadtestből a 10.gépesített gyalogos brigád erői kiválnak és csatlakoznak a létrejött 4. katonai körzet-Podgorica erőihez. A 4. katonai körzetbe sorolják a korábban 3. kat.körzet-Skopje erőihez tartozó 2.hadtest-Podgorica erőt.

A 10.gyalogos gépesített brigád a 4.katonai körzeten belül hozzásorolták a körzeten belül újonnan létrejött 13.hadtest-Bileca erőihez. Ezen hadtestet alkotta a korábban Rijeka bázisról kivont hadtesti erők. Parancsnok:generális Momcilo Perisic. A hadtest egységei:

Mostar provincia:

 -13. hadtest

- 10. gépesített brigád

- 10. hercegovinai partizán Terület Védő (TO) brigád

- 11. hercegovinai partizán brigád TO

 

Konjic provincia:

-14.hercegovinai partizán brigád TO

Az  OG-2 erők a reform után az alábbiak szerint alakultak:

-13.hadtest Bileca (korábban Rijeka)

10. gépesített brigád -Mostar,

171. légi bázis egysége-Mostar,

 

- 2. hadtest Podgorica/Titograd,

1. TO brigád 3. partizán divízió

18. roham brigád,

179. partizán brigád-Niksic (Niksic partizánok)

 

-37. hadtest Uzice

208.vegyes tüzér ezred

 -haditengerészeti erők 9. VP Sektor Boka Kotor,

 egyéb erők és területvédelmi önkéntes egységek -TO Crna Gora, TO Titograd területvédelmi erők BiH-ból a kelet-hercegovinai TO erők, , 1991.december 6-tól az OG-2 erőket három főerő : 37. hadtest, 2.hadtest, 9. VPS alkotta.

1992..május 10-től a JNA kivonul formálisan BiH területéről .Haditechnikáját és katonai felszerelését viszont a május 12-én megalakult Boszniai szerb Hadsereg (VRS) rendelkezésére bocsátotta. A boszniai szerb ,-Radovan Karadzic vezette- pártot védő szerb helyi önkéntes területvédelmi erőket ,az 1992.04.07-én kikiáltott Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Sprska BiH)  katonai szárnyát képviselő VRS személyi állományába integrálják be. A VRS 2006.január 1-ig állt fent.1992.06.04. Ratko Mladic „general-pukovnik” főparancsnok 02/5-31 és 02/5-22 számú parancsa alapján végrehajtásra kerül a VRS erők területi besorolása, az erők feltöltéséhez szükséges sorozások elrendelése és haditechnikai megörökölt JNA állomány rendszerezése. Az fő erőket hadtestekbe , a hadtesten belüli fő erőket pedig brigádokba csoportosították. A VRS BiH közel  85-90,000 katonából állt ,és további paramilitariáns önkéntes csetnik és egyéb milicista formációk támogatását élvezte. 1992. áprilisára az össz létszám elérte a 150 000-200 000 főt. Haditechnikai park pedig a 800-1000 tankot, 950-1200 páncélozott szállító harci járművet, 1560-4100 tüzérségi eszközt. Főhadiszállás ,a BiH  ,Han Pijesak részén volt. Főparancsnoka pedig  General Ratko Mladić volt, helyettese , General Manojlo Milovanović.A VRS több hadtest alkotta, mely BiH tájegységei szerint tevékenykedett.


1992. januárban a JNA 29. hercegovinai divízió, a 724. hátországi bázis, a Mostar –i laktanyában állomásozott a Járási Katonai Parancsnokság vezetési pontján. Egy hónappal korábban már Trebinje (Popovo polje ) településen megalakult a helyi szerb körzeti területvédelmi parancsnokság.
A JNA hercegovinai központi 10.gépesített brigádja Mostar „Sjeverni logor” területén állomásozott az első vonalakban. A brigádot alkotta: két gyalogos zászlóalj, egy páncélos-gépesített zászlóalj, utász-műszaki zászlóalj, könnyű légvédelmi (PZO) divízió. Tartalékot 1700 fő képezte, az összlétszám 4500 fő volt. Továbbá Mostar „Južni logor” területén állomásozott egy harckocsizó egység, valamint az 55. egység (Pljevilja) , melynek a fő tevékenységet a város repterének és helikopter felszálló területének és a környező magaslatoknak a biztosítása volt. Čapljina városban lévő laktanyában kb. 300 fős szerb egység állomásozott.
1992.tavaszán a helyzet a Neretva völgyében ,Mostar városban és Dubrava területén súlyosbodott. A szerb erők fegyveres konfliktusba kerültek a helyi horvát és muszlim fegyveres alakulatokkal. A JNA elhagyja Capjlina-i bázisát, tekintettel arra, hogy a horvátok körbevették azt és zárták a közforgalmú útvonalakat a városba. 
A Mostar –i JNA erők megkezdik a felkészülést a város és környékének megszállására. Április végén a Mostar-i JNA  „Sjeverni logor”-ban (északi városrész)bázison  a szerbek 680 katonát, 4 tankot és 6 páncélozott harci szállító járművet állomásoztattak a Logor-tól egészen a Bjelušini pravoszláv templomig, ahol közel 200 fős egység tartózkodott. A Južni logor-ban 300 szerb katona tartózkodott ,6.tankkal, és három páncélos harci szállító járművel.. Egy tankot használtak a crnagorai rezervisták, nem teljes személyzettel. Buna településen a „Fehér sasok „ szerb különítmény 150 fős egysége tartózkodott a helyi szerb önkéntesekkel ,akik a Neretva jobb oldali részéről , Buna, Ortijež, Bjelušina településről érkeztek. Jasenica településnél 100 fős ejtőernyős alakulat állomásozott. Feladatuk volt a parancsnoki helyek biztosítása, és a speciális feladatok végrehajtás. Avijatičarski hídat a szerbek két tankkal és egy páncélozott harci szállító járművel biztosították.
Mostar-t kontroláló szerb tüzérség a város körül helyezkedett el, tankokkal, aknavetős és PAT 20/3 mm-es lövegekkel felszerelt harci járművekkel . Tasovčići felé felderítő egységek helyezkedtek el. Hasonló felderítő szakasz állomásozott Pjesci –nél .Április 24-én elkezdődött a szerbek nagy offenzívája, Mostar megtámadása. A JNA erők akkori parancsnoka Momčila Pericića volt. Az offenzíva 24-től 28-ig tartott. A szerbek sikeresen megszállták a Neretva keleti partszakaszát és megközelítették Čapljina-t is. Májusban tovább folytatódnak a harcok ,kisebb nagyobb tűzszünetekkel , melyet az Európai Közösségek megfigyelői próbáltak betartatni, sikertelenül.
Május elejére a szerbek ellenőrzés alá veszik a Neretva folyó bal partvonalát Jasenica-tól egészen Capjlina-ig.
Harcok folytak Konjic járásban is, ahol a JNA erők megpróbálták a helyi HVO és muszlim területvédelmi erőktől megvédeni a katonai objektumaikat ,illetve a Zlatar hegységben lévő adótornyot. A HVO horvát és TO Konjic muszlim erők elfoglalták a Konjic- tól délre eső területen :Bijela klanac 747m.-Lučila-Džajići-Paklena kota 907m.-Jošanica-Ljubina kota 1247m. vonalat .
A szerb erők egységeiket a Kiser 1188m. magaslat , és a Borašnica 1886m. magaslatra vonják össze. Utóbbin tüzérségi állásokat alakítottak ki. A Konjic –Neretva folyó felső völgye területén lévő szerb erők a támogatást a Nevesinj járást ellenőrző JNA erők és helyi szerbektől kapták. 
Momcilo Perisic a szerb erők vezérőrnagyának vezetésével a JNA 13. hadtest a továbbiakban mint Hercegovina hadtest parancsnokság „Komand Hercegovački Korpus”működik. Egységei: 23 brTO-Bilećka, 472. mtbr-Trebinje, mtbr-Mostar, 13 mtbr Nevesinjska, 13 map, 13 mpoap, 13 lap P VO, 13 b VP, 13 bv, 13 snb, 13 atb, PJ K-de HK , PoB, OdTO Borci, OdTO Berkovići-Stolac, OdTO Ljubinje.
A 13.hadtestről „Hercegovina” hadtestről történő név változtatás a hadtest feladataiban, műveleti tevékenységében nem eredményez változást.A „Hercegovina” hadtest feladata volt továbbra is a harcvonal biztosítása Salakovac-tól Klepci-ig .
Konjic járásban a HVO és muszlin területvédelmi erők fokozatosan veszik birtokba a JNA egykori létesítményeit (ŠC KOV Pazarić JNA, „Ljuta” katonai JNA objektum ) , és szerb ellenőrzés alatt álló településeit (Bjelovčina, Vinište, Donje Selo, Cerići ,Pokojište ,.Bradina ) a szerb erőket kiszorítják a Neretva folyó völgy , Borci település irányába.
Júniusban Mostar járásban a horvát és muszlim erők fokozatos sikereket könyvelnek el, mely során kisebb területeket vonnak ellenőrzés alá a szerbektől. A Mostar-ban állomásozó szerb erők felrobbantják a város és környéki Neretva folyó hídjait , ezzel nehezítve a folyó jobb parti részéről történő horvát-muszlim betörést.
1992. júniusa sorsdöntő volt a Neretva völgyi szerb erőknek. A Lipanjska zora és Cagalj elnevezéssel a HVO és HV egységek valamint az önálló muszlim erők közösen 1992.júniusában sikeres területszerző hadművelete hajtottak végre.  A művelet 1992.június 7-től tartott június 26-ig. A szerb erőket ezen művelettel kiszorították Prenj-Podvelez-Dubrava-Popovo polje vonalra.
A szerbek az északi harcvonalon :
Porim-Rujistre- Zijemlje ( Zavelezja-Nevesinje kommunikációs vonal) A szerbek 150 fős erőt , 2. db. T-34-es tankot, 6-8. ágyút állomásoztattak.
-a keleti harcvonalon :
Kicin 1089m. magaslat-Banjdol 882m. magaslat-Busak- Osljak 610m. – Vranjevici 350m.- Donje brdo- Boricevina 718m.-Gradina 707m.- Kotasnica 557-Podcrnugovac 682m.
 
-Kokorina területén 600m-re a főúttól tüzér állást helyeztek el a szerbek ,melynek egy részét Cobanova polja területére vonták.
-Bakracusa területén a szerbek 3. géppuska állást , 2. „ PAM” löveget, 4-5 db. tankot, és pár darab páncélozott harci járművet állomásoztattak.
-Rabina területén , tüzérségi erőt (haubica, ágyuk ,tankok) és teherszállító eszközöket ,páncélozott transzporter szállító járműveket állomásoztattak. 
-Nevesinje településen székelt a főparancsnoksága a Hercegovina hadtest szerb erőknek , a Hotel Nevesinje épületében. Jazovo-Kaluza területén munició és járműpark raktárat létesítetek, a hoteltől keletre kb. 250 fős szerb erő állomásozott. Az új stadionban tankokat és ágyukat állomásoztattak. A település elektromos állomásától 200m-re délre aknavetős állásokat , 100m.-re északra pedig egy üteg „haubica” tüzér egység és négy tank állomásozott.
-Zaluzje településnél 2.üteg „haubica” egység állomásozott (egy üteg 155mm-es ágyukkal).
- Cobanova polja(mező) –Suhaj-Jurjevo polje részeket kiürítették a szerbek és az ottani erőket áthelyezték más településekre.
-Kamena és Donja Kamena közti részeken egy tankot ,két géppuska állást, egy „PAM” löveget állomásoztak, valamint egy technikai bázist 15-20. teherszállító járművel.
-Peraslusa 826m-es magaslaton Trnovici felé néhány „haubica” és tank állást hoztak létre.
-Zuberin falunál három darab „haubica „ löveget 100m-re a településtől állomásoztattak.
-Marici – Boricevina települések közt ,három darab löveget helyeztek el, a parancsnokságot Stjepankrst felé „Catrinje” részen hozták létre. Egy tank és egy vezetési pont helyezkedett el még a vonalon.
-Brstanik településnél egy ágyút és egy tankot helyeztek el a kútnál (bunar UBO) ,a Glamocevica 635m. magaslaton két tankot és két „PAT” löveget , Kotasnica 557m. magaslaton pedig egy „PAM” löveget.
-Podcrnugovac 682m. magaslatnál (Rudnik) egy tankot állomásoztak, Délkeletre a magaslattól Gornji és Donji Ljubljanice települések közti úton három tankot helyeztek el.
-Dabrica településnél   egy 120mm-es aknavetős üteget ,két tankot, 150 katonát állomásoztattak.
-Pridvorci és Krekovi településen tábori kórházat hoztak létre.
- déli harcvonalon:
Ravnice 413m.- Goli Brijeg 454m.- Krizane 385m.- Todorovici-.-Komanje brdo 404m.- Dragovilje 377m- D. Bitunje- Zegulja- Potornje
Szerb tartalék állások a déli vonalon :Komanje brdo- Podvrsnik- Baba 511m.- Zabrde- Poljice- Ubosko- Vlahovici.
- Todorovici –Hrgud közti részen két 120mm-es aknavetőt helyeztek el.
-Drenovac – 1024m. magaslattól keletre, „Klactorini” felé két 120mm-es aknavetőt helyeztek el a magaltattól „Osijeku” felé pedig két 82mm-es aknavetőt. Drenovac –tól nyugatra az erdős Goli Brijeg részen védelmi vonalat ,állásokat alakítottak ki.
-Koritnik településnél a szerb erők „Zutkovic „ parancsnoksága helyezkedett el , tüzér üteggel.
-Derizine –Hrgud részek közt két 122mm-es aknavetőt helyeztek el.
- Vrelo Bregave részen ágyukat és tankot állomásoztattak.
- Zvicoreva glava 991m. – Orlovac 913m. magaslatokon tartalék állások helyezkedtek el.
- Komanje brdo—558m-es magaslat közt egy üteg aknavetős egység helyezkedett el.
- Podvrsnik részen D. Bitunja felé 700m. mélységben gyalogsági erők állomásoztak .
Nyugatra Dragovilja felé vezető úton 600m. mélységben és szélességben aláaknázták.
- G. Bitunja ,120mm-es aknavetők és agyúkat állomásoztattak a környéken . Gyalogsági erőt , kb. hetven katonát a Stankovica- Papaca és Perisica település házaiban helyezték el.
- Ravnice településnél ,hat darab 120mm-es aknavetőt és két „BST” ágyút állomásoztak. 
Zegulja településnél , két tankot a település mögött , Zegulja – Poljica – Ubosko - Vlahovici húzódott a telefon összeköttetést biztosító vonal.
Podcrnje településnél ,négy darab 122mm-es aknavetőt (ebből kettő Radosi –nál) helyeztek el.
Bancici településnél, három 122mm-es „haubica” ágyút , egy 122mm-es aknavetős üteget, egy 82mm-es aknavetős üteget állomásoztattak.
Ezen harcvonal lényegében a háború végéig nem sokban változik. A szerbek 1992. augusztusában a „Gospojina” akció végrehajtásával próbálkoznak területeket vissza szerezni Stolac térségében, sikertelenül.
A szerb erők Hercegovina északi (Jablanica,Konjic ) területéről ,középső és déli ,Neretva völgyi területéről teljesen kiszorulnak a keleti területekre ,ahol Montenegro (akkori Jugoszláv föderáció ) föderatív állam területén lévő a JNA –ból újraszerveződő SRFJ szerb szövetségi hadsereg részéről élvezték a támogatottságot. A hercegovinai VRS erők Gacko, Bileca, Nevesinj, Trebinje ,Ljubinja járások és településeken erős véderőt vonnak össze, mely erők „Hercegovina hadtest” védték vonalaikat ; a déli harcvonalon –Popovo polje - a dél-dalmáciai Horvát Hadsereggel (HV) szemben   , észak, észak –nyugati harcvonalon Bjelasnica ,Visocica ,Prenj hegységben a ARBiH erőkkel szemben , nyugati harcvonalon ,Podvelez-Dubrava az ARBiH és HVO erőkkel szemben .
 
 
Nyugat-Hercegovina / Tropolje
A közép és kelet hercegovinai harcok közepette a JNA 1992.április 1- 3.. közti időszakban Sipovo járás felől elindítja az 5.hadtest /Banja Luka műveleti erőit a JNA 9. hadtestének támogatásával Kupres medence elfoglalására. A JNA erők létrehozzák a műveleti operatív csoportot OG-11 melyhez hozzátartoztak a JNA Kupres ellenőrzés alá vonására irányított erői :993. logisztikai bázis és hátországi bázis, katonai-egészségügyi szolgálat /Banja Luka, a horvátországi JNA 9. hadtest 9. számú páncélos zászlóalja, az 5. hadtest támogató egységei,,, 19. partizán brigád, 30. partizán divízió, 13. partizán brigád, 73. gépesített brigád, speciális egységek, valamint a Kupres medencében lévő szerb településeken megalakuló helyi területvédelmi (TO) erők , (TO Blagaj, TO Malovan …. ) .
A szerb erők több mint 6000 fős egységet vontak össze az OG-11 műveleti parancsnokság alá. Ezen erőket 3-4 tüzér és aknavetős divízió támogatta, légitámogató erőkkel együtt. A szerb erőkkel szemben a helyi 2500 fős horvát és muszlin területvédelmi csoportok és a helyi horvát „ Kupreška bojna” HVO egység ,valamint a horvát  13. ezred HOS egység és más egységek néztek farkas szemet. A szerb katonai művelet a medence elfoglalására öt napot vett igénybe a JNA erőknek. A JNA erők megtorpannak a Kupres medencében ezzel a horvát erők időt nyernek és a Kupres medence déli régiójában, Suica körzetében ,Cincar-Suica-Ravasnica- Radusa tájegységek vonalában feltartóztatják a JNA és helyi szerb területvédelmi erőket. Eközben a Kupres medence keleti régiójában, Stozer-Radusa hegységek magaslatin a helyi muszlim erők foglalnak védállásokat, megakadályozva a JNA erőinek Kupres felől irányuló támadását Bugojno felé.A Kupres medence horvát és muszlim lakossága elhagyja otthonaikat főleg Prozor járás irányába. 
A szerb erők 1994. őszéig sikeresen megtartják a Kupres medencét . 1994. ősz végén tél elején viszont a horvát –muszlim közös hadművelet „Cincar –Kupres 94” révén a HVO és muszlin ARBiH erők visszafoglalják a medencét.  
A 9.Knin-i és 5.Banja Luka-i JNA hadtest egységei nemcsak Kupres felől akartak betörni a Tomislavgradsko és Livanjsko polje régióba, hanem Bosansko krajina ,Tropolje (Bosansko és Glamocko polje ) irányból. A horvát erőknek a Livanjsko polje területére B.Grahovo polje felől benyomuló JNA erőket Rujani-Celebici vonalon sikeresen megállítják, valamint a Glamocko polje felől érkező JNA erőket a Golija és Krug hegyvonulatok közti Korita hágónál. Ezzel a szerb erőknek nem sikerült Livno és Tomislavgrad elfoglalása.
A szerb erők a Rujani –Celebici ütköző vonalat 1994. decemberéig tudják tartani, amikor a HVO és HV erők a „Zima94” hadművelet félig sikeres végrehajtásával kitolják a szerb erőket a Livanjsko polje régióból a B.Grahovo-i területekig Dinar-Sator hegység vonaláig .
A sikeres műveleteket a HVO és HV 1995-ben folytatja a Skok 1-2. és Ljeto 95 , Maestral és Juzni Potez akciókkal. Ezen művelet sorozattal a horvátok nemhogy egész Tropolje tájegységet felszabadítják, de még benyomulnak a Bosansko krajina-i járásokba, megközelítve Banja Luka várost. 
 
 
 
 
Jugoslavija Narodna Armija utód hadereje Bosznia, a 
Vojska Republika Srpska
 
1992.évben a A Horvátországi laktanyából kivonult erők BiH –ban szerveződnek újjá, mely során egy részükből 1992.tavaszán hivatalosan megalakul a boszniai szerb haderő a Vojska Republika Srpska (VRS) a JNA elhagyta Boszniát és megszűnik névileg. 1992.tavaszán kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot (SJR ).A JNA elnevezést felváltja a VSJR megnevezés végére ,1993-ra megszületik az önálló Boszniai Szerb Köztársaság hadserege a VRS. A Boszniában kirobbanó háború maga után vonta a VRS kiválását a VSJR –ből. A Szerbia és Crna Gora alkotta Jugoszláv Szövetségi Köztársaság a fennmaradt haderejét újrarendezte .1992..május 10-től a JNA kivonul formálisan BiH területéről .Haditechnikáját és katonai felszerelését viszont a május 12-én megalakult Boszniai szerb Hadsereg (VRS) rendelkezésére bocsátotta. A boszniai szerb ,-Radovan Karadzic vezette- pártot védő szerb helyi önkéntes területvédelmi erőket ,a megalakuló Boszniai szerb Köztársaság (Republika Sprska BiH) katonai szárnyát képviselő VRS személyi állományába integrálják be. A VRS 2006.január 1-ig állt fent.A VRS BiH közel 85-90,000 katonából állt ,és további paramilitariáns önkéntes csetnik és egyéb milicista formációk támogatását élvezte. Főhadiszálás ,a BiH ,Han Pijesak részén volt. Főparancsnoka pedig a vezérezredesből tábornokká avanzsált Ratko Mladić volt, helyettese , tábornok Manojlo Milovanović.A VRS több hadtest alkotta, mely BiH tájegységei szerint tevékenykedett.
1992.évben a VRS két nagyobb hadtestből alakul meg ,1. Krajiški Korpus/ Banja Luka(korábbi 5.JNA hadtest), valamint a Drina hadtestből (Drinski Korpus) .1993-ra strukturális átalakulás megy végbe a VRS belül. Ennek során az 1. Krajina hadtest /Banja Luka és 3.Drina hadtest /Bijelina erők mellett megalakulnak a 2. Krajinai hadtest / Drvar, Kelet-Boszniai hadtest/ Han Pijesak,   Hercegovina hadtest/  Bileća.
Hercegovinában a keleti és északi régióban a Hercegovina hadtest egységei , 10. gépesített brigád (MtBr) / Mostar ,13. gépesített brigád/ Bileća, 472. gépesített brigád/ Trebinje, 5 partizán brigád, 5 könnyű gyalogos brigád, 1 vegyes tank elhárító brigád, 1 vegyes tüzér egység, 1 műszaki egység, 473. gépesített brigád ,145. gépesített brigád, 8. gépesített brigád ,5. hegyivadász brigád állomásoztak .A nyugat –hercegovinai területeken pedig a 2. Krajina hadtest /Drvar egységei , 4. páncélos brigád,12. gépesített brigád, 140. gépesített brigád ,257. gépesített brigád,           10. légvédelmi egység.
.1994. évben tovább bővül a VRS , bár hadtestei száma nem változik , csak elnevezésben és parancsnoki állomáshelyek elhelyezkedésében. Megalakul a Sarajevo-Romanija hadtest / Pale , valamint a Hercegovina hadtest parancsnoki bázisát Bileca-ból Gacko városba helyezik át.
Hercegovinában a keleti és északi régióban továbbra is a Hercegovina hadtest egységei , Hercegovina brigád, 4. könnyű gyalogos brigád Gorazde/     Trebinje/ Nevesinje/ Gacko, 2. tüzér zászlóalj egységei állomásoztak .A nyugat –hercegovinai területeken pedig a 2. Krajina hadtest /Drvar egységei , 18. gyalogos brigád, 5. könnyű gyalogos brigád :Bihac/ Krupa/ Glamoc/ Kupres/ Bosanski Novi, 3. tüzérségi zászlóalj.
1995-ben Hercegovina területén továbbra is a Hercegovina hadtest és a 2.Krajina hadtest /Drvar erői ellenőrizték a frontvonalat .
2. Krajinai hadtest (2. Krajiški Korpus)- Drvar. parancsnok: General Boric. Erők :3 gépesített gyalogos brigád, 5 könnyű gyalogos brigád, 1 vegyes anti-tank brigád, 1 vegyes tüzérség, 1 műszaki egység, 1 légvédelmi tüzérség.
 
Hercegovina Hadtest(Hercegovački Korpus)-Gacko.Erők: 10. gépesített brigád (MtBr) - Mostar ,13. gépesített brigád – Bileća, 472. gépesített – Trebinje, 5 partizán brigád, 5 könnyű gyalogos brigád, 1 vegyes anti-tank brigád, 1 vegyes tüzér egység, 1 műszaki egység.
.
FOLYTATÁS A TOVÁBBI RÉSZEKBEN
 

A mappában található képek előnézete Bosznia és Hercegovina szemléltető térképek


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.