Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BOSZNIAI HADSZINTEREK- Bosanska Krajina - Bihac-i enkláve -JÁRÁSOKRÓL

 

Bihać járás -

 

A járás székhelye Bihać város. A járás 900 km² területen helyezkedett el 70.732 (1991.évben) lakossal.67 lakos jutott egy négyzetkilométerre. Jelentős része a járásnak a Bihaćko polje (mező) terült el.

 Bihać járás összlakossága 1991.adatok alapján: 

 

  összesen:

 

70.732
muszlin - 46.737 (66,07%)
szerb - 12.689 (17,93%)
horvát - 5.580 (7,88%)
jugoszlávi - 4.356 (6,15%)
egyébb: - 1.370 (1,97%)

Bihać város demográfiai adatai 1991. évből:
összlakosság 45.553
muszlin - 27.418 (60,18%)
szerb - 8.218 (18,04%)
horvát - 4.805 (10,54%)
jugoszláv - 4.020 (8,82%)
egyéb - 1.092 (2,42%)

Bihać járás szomszédos volt nyugaton a horvátországi  Donji Lapac és Plitvička Jezera-Korenica járással , északon a BiH -i Cazin járással, keleten a BiH-i Bosanska Krupa és Bosanski Petrovac (Grmeč hegység) járással , és délen a BiH-i  Drvar járással.
Az 1990. években megalakult a helyi muszlin és szerb párt. 1992. márciusában a járás 67% döntött a független BiH Köztársaság mellett , az -az a Jugoszláviából való kiválásról. Ez vezettet a fegyveres összetűzésekhez ,melyhez a szerbeknek a JNA nyújtott támogatást. A muszlin és horvát nemzetiségiek sorra alakították meg helyi ön és területvédelmi fegyveres csoportjaikat (TO) . 1992. áprilisában elkezdődött a szerb és muszlin fegyveres csoportok közti összecsapások. 1992.júniusában már a JNA a szerb önkéntesekkel együtt támadta Bihac várost , melyet a muszlinok ellenőriztek.

 

Megalakult a „Skupština Okruga Bihać” ( Bihac körzeti muszlin-horvát gyülekezés ), „Predsjedništvo Okruga Bihać „( elnökség) és a „ Vlada Okruga Bihać” ( kormány) ,mint a helyi muszlin-horvát nemzetvédelmi csoport. A védelmi vezető :major Mirsad Sedić,az  körzetparancsnok :major Hajro Osmanagić, az elnökség vezetője: dr. Irfan Ljubijankić, helyettese: Mirsad Veladžić, tagjai az elnökségnek:Braco Alagić, Tomislav Dretar, Muhamedagić nevezetű  Cazin-ból és Doktor becenevű  Bosansko Petrovac-ból .

Bihać megszállására tett erőveszítések végett sikerült a szerbeket megállítani ,így nem tudták a várost megszállni. Súlyos harcok folytak a várostól délre lévő Golubić és Čekrlija településeknél.

1992. június-augusztus hónapban a muszlinok megalakítják területvédelmi önkéntes egységeikből a manőverező brigádot, mely jól mozgatható egységekből állt , a hatékonyabb szervezettebb ellenállás végett. Június 12-én megalakult az első horvát brigád „ Prva hrvatska bihaćka pješačka bojna” a "Zrinski-Frankopani" laktanyában , ahol a központi hadvezetés is székelt OPŠTO Bihać, (korábbi JNA laktanya "Grmeč"). Július 9-én megalakult a „ Prva bihaćka pješadijska” első gyalogos egység (későbbi „501. slavna brdska „brigád” és a „Druga bihaćka bošnjačko-hrvatska pješadijska” muszlin –horvát vegyes brigád (később 502.” viteška brdska” brigád).

1992.július 29-től az ARBiH felsővezetői parancsnoksága megalakította a „ Unsko-Sanska Operativna Grupa” operatív csoportot (USOG) .HVO Bihać vezetője Tomislav Dretar,  „ megszerzett „ pár  repülőgépeket ,melyek a Ćoralići reptér valamint a Bihać környéki további kisebb leszállóhelyeken-reptereken voltak. A cél az volt, hogy ezen gépeket megfelelő pilótákkal szolgálatba állítsák ,mint „légi támogató” erőt.  Dretar párbeszédet folytatott a horvátországi hadsereg HV parancsnokával general Petar Stipetic –el, annak érdekében ,hogy a rendelkezésre álló pilótaállomány ( mezőgazdasági ,katonai ,polgári repülőgép pilóták) kiképzését Horvátországban a HV segítségével végrehajtsák. Dretar garanciát vállalt a „ Okruga Bihać” jórészt muszlin-bosnyák vezetésének, hogy ezen nem egy államcsínyt kíván végrehajtani Horvátország bevonásával , hanem a rendelkezésre álló repülőgépeket hadrendbe lehessen állítani, megfelelően képzett személyzettel. Ezen pilóták képzésére a „szövetséges” HV kiképzőközpontjaiban lenne lehetőség. Dretar a Bihać és környéki helyi horvátok vezetője , parancsot adott ki, hogy a horvát nemzetiségű lakosok ne hagyják el a várost és környékét.1992. augusztus 4-én megalakult a helyi légitámogató csoport „Vazduhoplovna grupa Bihać".Később 1992.október 18-án megalakult az ARBiH hivatalos légiereje.  

 

1992.10.21-én az USOG helyét átveszi a megalakult ARBiH 5. hadtest. Az 1993-as évek szeptemberében és októberében   Fikret Abdić politikai vezető kilép a Rep.BiH kormányzó testületéből és megalakítja szerbekkel való szövetségre lépésével a saját önálló „miniállamát” a Bihać enklávén belül.

Az autonóm nyugat-boszniai „APZB” –hez csatlakoznak az 5. hadtestből  521.és 527. brigádok. Az APZB Velika Kladuša járást vonja teljes ellenőrzése alá.

 

1995.július 19-én a VRS és SVK a "Spržena zemlja" elnevezésű offenzíva megindításával kívánta megszállni a teljes Bihać enklávét. Az offenzíva nem hozta meg a kellő sikert az 5. ARBiH tartotta állásait ,bár észak felől a szakadár szerb barát APZB erői már Cazin várost fenyegették .

 

A szerb és szakadár muszlin APZB támadásnak a Horvát Hadsereg (HV) „Oluja” hadművelete vetett véget 1995.augusztus 4-én. A horvát offenzíva pár nap alatt meghozta a várt eredményt és a horvátországi területeket megszállás alatt tartó szerb SVK haderejét teljesen felmorzsolták ezzel felszabadítva a még szerb kézen lévő területeket Horvátországban. A HV közreműködött az 5.ARBiH hadtesttel és így az muszlin haderő teljesen felszabadította a Bihac enklávét.

 

Az 5. ARBiH hadtest Trzačka Raštela településnél a HR-BiH államhatáron lévő folyóhídon találkozott a HV erőivel, ahol a muszlin erők parancsnoka general Dudaković , szimbolikusan kezet fogott a horvát erőket vezető vezette erői general Marijan Mareković parancsnokkal. 1995.augusztus 5-től az 5.ARBiH megkezdte a Unsko-Sanska kanton felszabadítását.A végkifejletre a szeptember 14-én megindított „ Sana95” hadművelettel került sor. Az 5.ARBiH sorra szabadította fel a Bos. Krajina-i árosokat , Bosanski Petrovac (14./15-én) , Ključ (15-én) , Bosanska Krupa (17-én), Sanski Most (október 10-én).

 

Velika Kladuša járás -

 

A járás a Bihać enklávé északi részén terült el. A járást délen a  Bužim és Cazin járás , nyugaton ,északon,és keleten a horvátországi  Cetingrad, Vojnić, Topusko, Glina és Dvor na Uni járások határolták.1991.évben a járásban  52.908 polgár lakta. A járás területe  331,55 km 2 terült el.

 

Lakóinak nemzetiségi aránya :muszlin/bosnyák - 48.305 (91,29%),szerb - 2.266 (4,28%) ,horvát - 740 (1,39%) ,jugoszláv - 993 (1,87%) ,egyéb nemeztiségű - 604 (1,17%) .

 


1993. szeptember 29-én Fikret Abdić „Babo” elfoglalta szakadár erőivel a várost. Megalakította szerb barát ,saját kis birodalmát a  APZB "Autonomna pokrajina Zapadna Bosna" . Szerb katonai támogatással a háttérben irányította miniállamát.  

 

 

 

1994-ben a Dudaković vezett 5. hadtest ,augusztus közepén a „Sloboda-94” hadművelet során felszabadította a várost és szétzúzta az APZB-t, mely elől Fikret Abdić és hű erői a horvátországi területen lévő szerb erőknél let menedéket. 1995-ben Fikret és hű szakadárjai a horvátországi szerb erők segítségével a „Sprženja zemlja „ hadművelet során visszaszerzik Velika Kladuša járást .

 

 

Végezetül az APZB-nek a Oluja horvát hadművelet vetett véget ,mely során az 5. ARBiH felszabadította a város a járását, a területeket ellenőrzés alá vonva az államhatárig.

Cazin járás -

 

Cazin járás összlakossága 1991.adatok alapján:
összesen: 63.409 
muszlin - 61.693 (97,29%)
szerb - 778 (1,22%)
horvát - 139 (0,21%)
jugoszláv - 430 (0,67%)
egyéb: - 369 (0,61%)

A járás  356 km² -en terült el, 202 lakossal  km²-ként.
 Cazin város a  Bihać - Velika Kladuša közforgalmi főút mentén helyezkedett el. A városból nyugat felé , Tržačka Raštela felé lehet átjutni Horvátországba , az Adria tengerre. Dél felé Bosanska Krupa városon keresztül pedig  Banja Luka, Tuzla irányába.

 Fontos területet képezett a járáson belül Coralici , ahol reptér volt,melyet az 5.ARBiH birtokolhatott.
 
Bosanska Krupa járás -

 

összlakosság: 32.465

Bosanska Krupa járás összlakossága 1991.adatok alapján: 58.320 ( mára már csak:32.465)
A járás 778 km² ( mára : 556 km² ) területet foglalt magába , 58 fő  km²-ként.

 

A város összlakossága : 14.416 ( mára : 15.400 )
muszlin - 9.519 (66,03%)
szerb - 4.044 (28,05%)
horvát - 102 (0,70%)
jugoszláv - 551 (3,82%)
egyéb: - 200 (1,40%)

 

Bosanska Krupa várost az Una folyó szelte ketté. A két városrészt híd kötötte össze ,mely a háború idején stratégai pontot jelentett a várost 1992-ben megszálló szerbeknek.

 

A járás határos volt : Bihać, Cazin, Bužim, Bosanski Petrovac, Sanski Most, Bosanski Novi járásokkal és a horvátországi Dvor na Uni járással.

Bosanska Krupa város fontos volt hiszen a várost átszelő közforgalmú főút kötötte össze nyugati területeket a déli területekkel. A város déli része (Una jobb partszakasza) az  Una és Krušnica folyók völgyében terült el , a város északi része ( Una bal partszakasza) pedig a Hum magaslat és a Stari grad 176.m. magaslat között nyúlt el az Una folyóig..

 

1992. április 21-én a szerb önkéntes területvédelmi erők Bosanska Krupa környéki szerb falvakból a JNA segédletével elfoglalták a várost , pontosabban annak jobb partszakaszi részét . 1995.szeptember 17-én az 5.ARBiH a „Sana95” offenzíva keretén belül,felszabadította.

Bosanska Krupa járás szomszéd járásai:  Bihać, Cazin, Bužim, Bosanski Petrovac, Sanski Most, Bosanski Novi járás és a horvátországi  Dvor na Uni járás.

 

Bužim járás

 


A járás a tengerszínt feletti 180-400 méteres magasságon terül el. Legmagasabb pontja a  Radoc 630m. hegy, Corkovaca 603m. hegy, Konjodor (Kaukovica brdo) 476 m. hegy, Veliko brdo 464m. hegy, Lubarda 420m. hegy, Cajino brdo 352m.hegy. Bužim járás fontos és központi szerepet játszott az Unsko-sanska kanton-ok között.  

 

 

 

Kelet felől a járást a Cava és Dobro Selo régió határolta , ahol a Bužim-Otoka Bosanska-Bosanska Krupa, Otoka-Bosanski Novi országút húzódik..Déli irányba  Konjodor településen keresztül  Cazin városba és járásba vezet az út, onnan tovább Bihać felé. A horvátországi  Dvor na Uni felé  Zaradostovo és Bucevac részeken át vezet az út. Nyugat felé  Lubarda-Pasin Broda-Todorova területek terültek el egészen Velika  Kladuša járásig. A fő közlekedési út itt húzódott  Bužim-Varos Rijeka-Radića Most-Vrnograc-Velika Kladuša vonalon Zagreb felé, valamint  Radića Most-Bosanska Bojna-Glina-Zagreb irányon és  Buzim-Var.Rijeka-Abdici-Caglica-Crvarevac-Vrnograc-Vel. Kladusa – Zagreb vonalon.

 

 

 


-------------------------------------------------------------------------------------------------------
    -    FOLYTATÁS KÖVETKEZIK BUZIM JÁRÁSRÓL  -
 

 

A mappában található képek előnézete Bosanska Krajina -Bihácsi Zseb térképek